2013. június 7., péntek

1. rész Csak egy átlagos nap

-Bonnie szemszöge-

-Édesem kelj fel. Suliba kell menned. Ez az első nap nem késhetsz el! - ébresztgetett Anya. - Gyere már, az utolsó éved és vége. Ezt már kibírod.- folytatta.
-Rendben, kelek. - motyogtam.
Nagy nehezen kikeltem az ágyból. Odamentem a gardróbhoz és kiválasztottam a mai ruhámat. Íme:
Leballagtam a konyhába, ahol Anya már készítette a reggelit. Palacsinta juharsziruppal... Hmm.. Nyami. És ez lesz a legjobb napom, hiszen Amy és én ismét osztálytársak leszünk.

Csörög a telefonom. Sonia az.
-Szia Sonia. - köszöntöttem.
-Szia Bonnie. Megyünk együtt suliba?- kérdezte.
-Ez jó ötlet. Gyere át megvárlak itthon. - válaszoltam.
- Az van, hogy... - kezdte.
- Már itt vagy? - kérdeztem.
- Igen.
- Akkor miért nem jössz be? - kérdeztem megint.
De már csak ezt hallottam: Jó reggelt mindenkinek!
Anya is köszöntötte.

Lassan elindultunk az iskola felé.
-De jó neked utolsó év..- mondta.
- Igen, szerencsére. Nem bírnék ki még egyet. - válaszoltam.
-Igen, de jövőre...
-El se kezd! - szakítottam félbe. - Mi attól ugyanolyan jó barátok leszünk.
- Rendben.

Elkezdődött az első óra. Amy mellettem ült, mivel csak engem ismer.
- Jó reggelt minden diáknak! Üdv újra itt. - kezdte Mrs. Lern, a tanárnő. - El kell mondanom, hogy itt van köztünk egy új osztálytárs. Miss Brown . És jönni fog még négy másik osztálytársatok is. Kicsit idősebbek, mint ti, de ez csak azért van, mert eddig elfoglaltak voltak és nem tudtak iskolába járni. És sajnos most még nem is ismerhetitek meg Őket.
Én ebből csak ennyit hallottam: Jó reggelt! Üdv újra itt. Bla..bla..bla.. És el is bóbiskoltam egy picit.
- Ugye Ön is hallotta, hogy mit mondtam Miss Even?- kiáltott rám.
- Igen Mrs Lern, hallottam. - válaszoltam ijedten.
- Helyes. És akkor most kezdjünk is bele...- folytatta.
 - Mit mondott? - kérdeztem Amy-t gyorsan.
- Csak, hogy jön négy új gyerek. - válaszolt.
- Miss Brown. Ugye nem akar első nap bajba kerülni? - kérdezte Mrs. Lern Amy-től.
- Nem tanárnő. - válaszolt Amy.
Amint a tanárnő másra figyelt, Amy-vel összenéztünk és elkezdtünk nevetni. Erre persze a tanárnő megint ránk nézett és éppen meg is szólalt volna, de kicsengettek. Amy-vel talán még soha nem voltunk ilyen gyorsak. Kint találkoztunk Sonia-val és bemutattam Amy-nek.
- Amy Ő itt Sonia. Ő a másik legjobb barátnőm, amióta itt vagyok LA-ben. Sonia Ő pedig Amy. A legrégeebbi és legjobb barátnőm.
Hamar összeismerkedtek és szerintem nagyon jó barátnők lesznek.

-Amy szemszöge-
Reggel bementem a suliba és találkoztam Bonnie-val. Együtt volt az első órán.
A tanárnő bemutatott az osztálynak, mivel eddig nem ebbe a suliba jártam. Azt is mondta, hogy jön még 4 új srác is. Bonnie egy kicsit elaludt és nem hallotta Mrs. Lern mondandójának nagy részét.
- Ugye Ön is hallotta, hogy mit mondtam Miss Even?- kiáltott rá.
- Igen Mrs Lern, hallottam. - válaszolta Bonnie.
- Helyes. És akkor most kezdjünk is bele...- folytatta a tanárnő.
 - Mit mondott? - kérdezte Bonnie
- Csak, hogy jön négy új gyerek. - válaszoltam.
- Miss Brown. Ugye nem akar első nap bajba kerülni? - kérdezte Mrs. Lern.
- Nem tanárnő. - válaszoltam.
 Amint a tanárnő másra figyelt, Bonnie-val összenéztünk és elkezdtünk nevetni. Erre persze a tanárnő megint ránk nézett és éppen meg is szólalt volna, de kicsengettek.
Kint a folyosón találkoztam egy lánnyal. Bonnie be is mutatott neki.
- Amy Ő itt Sonia. Ő a másik legjobb barátnőm, amióta itt vagyok LA-ben. Sonia Ő pedig Amy. A legrégeebbi és legjobb barátnőm. - mondta.
-Szia! - üdvözöltem. És Ő is engem.
Azt hiszem jó barátok is lehetünk.

-Bonnie szemszöge-
Eljött az ebéd ideje. Kiültünk az udvarra. Ott Amy és Sonia sokat beszélgettek és kiderült, hogy mind a ketten nagy Big Time Rush fanok. Aztán még volt egy óránk és elmentünk haza.
Anya dolgozott és nem volt otthon. Így a lányokkal bekapcsoltuk a tv-t és néztünk egy jó filmet.
Délután Anya hazajött és mondta, hogy az egyik munkatársának az unokahúgának nincs sok barátja és most szeretné bemutatni nekünk.
- Lányok Ő itt Berta. Szeretném, ha jó barátok lennétek. - mondta Anya.
-Szia Berta!- vágtuk rá egyszerre, hiszen barátok vagyunk sok ideje.
-Sziasztok. - mondta.
Egy jó délutánt eltöltöttünk, elmentünk fagyizni, és sétálni. Séta közben Amy és Sonia megláttak egy plakátot, ami a Big Time Rush legújabb koncertjét hirdeti.
- Ne már lányok! - mondtam nekik, mert elkezdtek sikítani, mint egy ötéves.
- De Te látod ezt?, El kell mennünk! - kiáltotta Amy.
-Én tuti nem.. - mondtam.
- Én tudok szerezni ingyen jegyeket, ha szeretnétek. - mondta Berta.
Amy-nek és Sonia-nak leesett az álla. - De mégis hogy?- kérdezték egyszerre.
- Hát mondjuk, hogy ismerek két embert a bandából. - válaszolta, majd elmosolyodott.
- Tényleg? - kérdezték megint egyszerre.
- A neve Berta Schmidt.. hahó! Kit ismerünk még, aki Schmidt? - kérdeztem.
- Ne... - nézett egymásra Amy és Sonia.
- De. Én vagyok Kendall húga. - válaszolt a fel nem tett kérdésre Berta.
- És akkor te vagy Carlos barátnője is ugye?- Kérdezte Amy.
- Igen. Már 1 éve. - válaszolt Berta. - Szóval hány jegy is kell?
- Veled együtt 4. - vágta rá Sonia.
- Csak 3. -mondtam.
- Ne már!! Gyere!! Soha nem lesz ilyen lehetőséged többé. - nyaggatott Amy.
- Jó, de ezt hagyd abba. Utálom, ha könyörögsz. - mondtam.
- Akkor négy jegy rendel. Majd beszélek Kendie-vel. - mondta Berta.
Elindult mindenki haza. Hazamentem, és lefeküdtem aludni.

2 megjegyzés: