-Bonnie szemszöge-
Hazamentem az új barát telefonszámával, aki azt mondta, hogy bármikor megkereshetem. Beértem a házba, anya már kezdte is.
- Szia. Most megleptél. Hogy-hogy itthon? -kérdezte, de szerencsére még nem vette észre, hogy nagy a baj. Csak annyit láttam, hogy egy nő anyámmal valamit egyeztet.
-Szia. -mondtam egy puszi után. - Máris lecseréltél? -mondtam egy erőltetett mosollyal.
-Nem, vagyis igen. Ő itt Gracie. -válszolt anya.
-Szia én Bonnie vagyok. -mondtam kedvesen.
-Szia Bonnie, én meg Gracie. - mutatkozott be.
-Mi jót csináltok? -kérdeztem miközben kivettem egy üveg vizet a hűtőből.
-Szervezik az esküvőt. -válaszolt Nick.
-Szia Nick. -öleltem meg.
-Te itthon? És mi van James-sel? -bombázott kérdéseivel.
-Elvannak. Kicsit fárasztó volt ez a hét. Gondoltam hazajövök pihenni kicsit.- válaszoltam terelve a szót.
-Jól van, de nem veszed fel a telefont? -kérdezte Anya, mert már 3 perce egyfolytában csörög.
-Nem, majd visszahívom. - kapcsoltam ki a telefont, hogy ne zavarjon.
-Jól van. De gyere, ha itthon vagy segíthetsz. -mondta anya.
-Előbb szeretnék egy-kettőt ütögetni. Nick nincs kedved egy meccshez? -reménykedtem, hogy a tenisz majd lefoglal és nem gondolok az elmúlt pár napra.
- Mehetünk, úgyis régen játszottam. -válaszolt.
Elindultam a szobám felé, hogy átöltözzek és elővegyem a teniszütőt. Lementünk, játszottunk 1 órát. Ezután lezuhanyoztam és lementem a nappaliba. Segítettem anyáéknak. Már nagy része készen van. Még van bő egy hónapunk. Anya egyfolytában Logan-ről meg a bandáról kérdezett, így egyből eszembe jutott az egész. Anyának még tudtam hazudni, de magamnak már nem tudok. Felmentem a szobámba és csak sírtam. Gondoltam, hogy írok egy sms-t Lucas-nak. Szia. Holnap tudunk találkozni? Nagyon jó lenne. Bonnie Rögtön jött is a válasz: Szia, persze. 10-kor a Starbucksban? Tudod, ahol először ettünk áfonyás sütit. :) Lucas Nagyszerű, lesz kinek kibeszéljem magamból a dolgokat.
-Logan szemszöge-
Bonnie-val már két napja nem tudok beszélni. Ez nagyon zavar. Nem tudom, hogy mi van vele. Amy, Sonia de még Berta sem tudja. James-t pedig nem szeretném megkérdezni. Ő nem tudja az igazat. Csak a lányok.
James felhívta a húgát és neki fel is vette. De senki másnak nem. Amy véletlenül elszólta magát, így James megtudta az igazat.
-Logan, Mégis miért kellett választanod? -kérdezte Sonia.
- Mert Griffin azt akarja, hogy a lányával jöjjek össze.- válaszoltam, mit sem sejtve, hogy James ott áll az ajtóban a hátam mögött.
-Mi? Akkor szakítottatok? -förmedt rám James.
-Igen, oké? De ez csak rám és rá tartozik. -válaszoltam.
-Ezért ment haza. Tudhattam volna, hogy valami baj van. -mondta. -De miért szakítottatok?
-Mert... kellett.
-Mi? Ez meg mit jelentsen? -kérdezte kiabálva.
-Választanom kellett.
-És te nem őt választottad? Akkor kit? - kérdezgette James.
- Hallottam, hogy Mercedes-sel összejöttél. Gratulálok. -jött be a szobába Jonny. ( gitáros)
-Szóval megcsaltad a húgomat, te rohadt szemét. - és már ütött is. Egyenesen a jobb oldalra. Erre ideges lettem és behúztam neki egyet. Berontott a szobába Kendall és Carlos is akik rögtön szétszedtek minket.
-James, ha tudnád miért volt az, hogy szakítottunk, akkor most ezt nem teszed. -mondtam miközben letöröltem a vért a számról, és kimentem a szobából.
-Köszi Jonny ez most nagyon kellett.- Szólalt meg Amy.
És amúgy is indultunk a következő helyszínre. Szóval össze leszünk zárva egy buszba James-sel. Nagyon remélem, ha megtudja mi is a helyzet, majd segíteni próbál.
2013. június 30., vasárnap
2013. június 28., péntek
15. rész Ismeretlen ismerős
-Bonnie szemszöge-
Másnap reggel is minden vágyam az volt, hogy hazamenjek. Reggel 10 körül elindultam a repülőtér felé. Mikor odaértem megvettem a jegyet. Újra átgondoltam a dolgokat, de megzavart a telefonom. Üzenet érkezett. Sonia volt az. De nem éreztem magam elég erősnek a szokásos kérdésekhez. Így hát meg sem néztem az üzenetet. A hangosbemondóban hallottam, hogy a Los Angeles-i járat utasai fáradjanak a kijárat felé. Így elindultam.
A gépen még kaptam az sms-eket, de nem érdekel. Nem szerettem volna, hogy aggódjanak, de azt sem kell tudniuk, hogy eljöttem.
Mellettem ült egy nagyon kedves srác, aki megszólított.
-Nem érdemes szomorkodni miatta, majd jön másik. -szólalt meg a pasi.
-Parancsolsz? -kérdeztem meglepetten.
-Gondolom egy pasi miatt vagy kedvetlen. Nem érdemes higyj nekem! -mondta.
-Honnan veszed, hogy pasi van a dologban.
-Általában az van.. - mondta, miközben szája mosolyra húzódott.- Amúgy Lucas Barnes vagyok.
-Én meg Bonnie Even. -nyújtottam kezem.
-Öntsd ki a pici szíved!- bohóckodott a szomorúságomon, és be kell valljam jobb kedvre derített.
-Ez egy hosszú történet.
-Van 2,5 óránk. Nincs jobb dolgom.- mondta.
Elkezdtem mesélni a történetet, de folyamatosan zavartak az sms-ek. A történet felénél már tényleg nagyon zavaró lett. Ezt Lucas szóvá is tette.
-Figyelj! Nem szeretnéd felvenni vagy válaszolni, szívesen elfordulok addig. -mondta együttérzően.
-Nem, inkább nem. -válaszoltam. -Folytatnám a sztorit és akkor megérted.
Folytattam is a mesémet. Szóltak, hogy kössük be magunkat, mert leszállunk. Máris?? Most szálltunk fel. És a lényeg pont kimaradt.
Leszálltunk és elindultunk a csomagokért.
-Van kedved egy boldogító sütihez? -kérdezte aranyosan.
-Hát nem is tudom... Jó, menjünk.-mondtam bizonytalanul.
Hívtunk egy taxit és indultunk is az egyik kedvenc helyemre, a Starbucks-ba.
Egy áfonyás muffin mellett befejeztem a mesét.
-Jó volt veled beszélni, és beszélhetnénk esetleg találkozhatnánk máskor is. -vetettem fel az ötletet.
-Tényleg? -kérdezte meglepetten.
-Igen, tudod nem tudtam senkivel beszélni, mert a barátnőim a fiúkkal vannak. Én pedig nem akartam velük lenni.
-Akkor cseréljünk számot. Ha beszélgetni akarsz valakivel, csak hívj. -mondta miközben a telefonját nyújtotta, hogy írjam be a számom.
Számot cseréltünk, elköszöntünk egymástól, és elindultam haza. Érzem, hogy Lucas valamit nem mond el.
-Logan szemszöge-
Reggel felébredtem, Carlos jött szólni, hogy fél óra múlva indulunk. Elkészültem, de csak Bonnie-ra tudtam gondolni. Nagyon szeretem. Gondolataimat megszakította Kendall, aki berontott a szobámba:
-Héj Henderson, gyere már, mert itt maradsz!
Felvettem a csomagomat és indultam barátom után.
-Hol van Bon? -kérdezte gyanakvóan.
-Elment.. -mondtam, miközben a szememet törölgettem.- De ne szólj senkinek.
-Rendben, de miért? Ezt nem értem haver. És James úgyis észreveszi, hogy nincs itt a húga. - mondta, és tudtam, igaza van.
-Nem érdekel Kendall! Nem akarok erről beszélni!- kiáltottam rá.
-Jól van, nyugi haver! Nem szólok.- válaszolt.
Felszálltunk a buszra. Mindenki csak nézett és a szemükkel Bonnie-t keresték.
Leültem a helyemre és csak bámultam kifelé. Közben sms-ekkel bombáztam eggyettlen szerelmemet, de semmi válasz.
18 óra múlva ott voltunk Houston-ban. Nagyon haragszom Gustavo-ra, amiért ezt tette velem. És tudom, hogy egy nagy hülye vagyok, amiért nem Bonnie-t választottam. Emiatt nagyon frusztrált voltam.
-Srácok, van egy kis időnk. Szóval kaptok 1 órát, aztán próbálunk. -mondta Kelly, Gustavo segédje.
-Rendben!- vágták rá egyszerre a fiúk. Nekem megszólalni sem volt kedvem. Pedig a koncertre fel kell vennem a "vicces Logan-t". 1 óra múlva összehívtak minket.
-Logan már megint nem jó. Hol jár az eszed? -kiabált velem Gustavo.
-Szerintem tudod hogy hol!- kiabáltam vissza, felkaptam a cuccom és elrohantam. Nem tudtam hova menjek így felmentem a hotelszobába. Hanyatfeküdtem az ágyon és néztem a plafont. Próbáltam hívni Bonnie-t, de még mindig semmi. Egyszer csak kopogtak. Reménykedtem, hogy ő az. Kinyitottam az ajtót, de sajnos nem ő volt az. Hanem Kendall.
-Mi a franc bajod van haver? És mi van Bonnie-val? -kérdezte.
-Semmi bajom nincs, csak éppen rossz napom van.- válaszoltam kissé ingerülten.
-És mi van Bonnie-val? -tette fel a kérdést megint.
-Szakítottunk oké? És nem tudom hol van. -válaszoltam, de már majdnem elsírtam magam.
-Mi? De miért?? -nem fejezte be.
- Hosszú sztori, majd elmesélem.
-Rendben. De most gyere vissza mielőtt James rájön a dolgokra.- mondta.
-Na az nem lenne jó. -válaszoltam.
Így hát Kendell-el visszamentem a próbára.
-Logan, hol van a húgom? -kérdezett James.
-Hazament. -válaszoltam szűkszavúan.
-Miért? -kérdezte gyanakodva.
-Mert... hiányzik neki Anyukája. - füllentettem, miközben gyilkos tekinteteket mértem Gustavo-ra.
-Oké. Majd felhívom. És mikor jön vissza?
-Nem tudom. - füllentettem, megint.
A próba után odamentem Gustavo-hoz, hogy most akkor magyarázza meg ezt az egészet, mert amikor a választási lehetőséget adta, akkor későbbre halasztotta a magyarázatot. De nem mondta meg.
Valakivel beszélnem kellett, így felhívtam egy olyan barátot, aki nem a banda tagja.
-Hello Henderson!- köszöntött.
-Szia B. -mondtam, de nem olyan nagy lelkesedéssel, mint haverom.
-Na meséld el apucinak, mi bántja a kicsi szíved? - kezdte a már kicsit buzis, anyáskodó hangján.
-Szóval az van, hogy....- és elmeséltem a történetet.
-Haver, te hülye vagy! - válaszában elmondta a lényeget.
-Köszi haver, bíztam benned.. -mondtam, de tudtam, hogy igaza van.
-Bocs haver, de most nem nagyon érek rá. Van egy csaj és...- kezdte a lerázós szöveget.
-Menj csak el leszek. Úgyis koncerteznem kell.
-Akkor szia Henderson és kívánj sok sikert. -mondta vidáman.
-Akkor sok sikert B. Szeva. -és letettük. Nos ettől csak idegesebb lettem, mivel már más is megmondta, hogy egy nagy állat vagyok amiért ezt tettem. De a mai koncertet még letudom. És nemsokára kezdünk is.
Másnap reggel is minden vágyam az volt, hogy hazamenjek. Reggel 10 körül elindultam a repülőtér felé. Mikor odaértem megvettem a jegyet. Újra átgondoltam a dolgokat, de megzavart a telefonom. Üzenet érkezett. Sonia volt az. De nem éreztem magam elég erősnek a szokásos kérdésekhez. Így hát meg sem néztem az üzenetet. A hangosbemondóban hallottam, hogy a Los Angeles-i járat utasai fáradjanak a kijárat felé. Így elindultam.
A gépen még kaptam az sms-eket, de nem érdekel. Nem szerettem volna, hogy aggódjanak, de azt sem kell tudniuk, hogy eljöttem.
Mellettem ült egy nagyon kedves srác, aki megszólított.
-Nem érdemes szomorkodni miatta, majd jön másik. -szólalt meg a pasi.
-Parancsolsz? -kérdeztem meglepetten.
-Gondolom egy pasi miatt vagy kedvetlen. Nem érdemes higyj nekem! -mondta.
-Honnan veszed, hogy pasi van a dologban.
-Általában az van.. - mondta, miközben szája mosolyra húzódott.- Amúgy Lucas Barnes vagyok.
-Én meg Bonnie Even. -nyújtottam kezem.
-Öntsd ki a pici szíved!- bohóckodott a szomorúságomon, és be kell valljam jobb kedvre derített.
-Ez egy hosszú történet.
-Van 2,5 óránk. Nincs jobb dolgom.- mondta.
Elkezdtem mesélni a történetet, de folyamatosan zavartak az sms-ek. A történet felénél már tényleg nagyon zavaró lett. Ezt Lucas szóvá is tette.
-Figyelj! Nem szeretnéd felvenni vagy válaszolni, szívesen elfordulok addig. -mondta együttérzően.
-Nem, inkább nem. -válaszoltam. -Folytatnám a sztorit és akkor megérted.
Folytattam is a mesémet. Szóltak, hogy kössük be magunkat, mert leszállunk. Máris?? Most szálltunk fel. És a lényeg pont kimaradt.
Leszálltunk és elindultunk a csomagokért.
-Van kedved egy boldogító sütihez? -kérdezte aranyosan.
-Hát nem is tudom... Jó, menjünk.-mondtam bizonytalanul.
Hívtunk egy taxit és indultunk is az egyik kedvenc helyemre, a Starbucks-ba.
Egy áfonyás muffin mellett befejeztem a mesét.
-Jó volt veled beszélni, és beszélhetnénk esetleg találkozhatnánk máskor is. -vetettem fel az ötletet.
-Tényleg? -kérdezte meglepetten.
-Igen, tudod nem tudtam senkivel beszélni, mert a barátnőim a fiúkkal vannak. Én pedig nem akartam velük lenni.
-Akkor cseréljünk számot. Ha beszélgetni akarsz valakivel, csak hívj. -mondta miközben a telefonját nyújtotta, hogy írjam be a számom.
Számot cseréltünk, elköszöntünk egymástól, és elindultam haza. Érzem, hogy Lucas valamit nem mond el.
-Logan szemszöge-
Reggel felébredtem, Carlos jött szólni, hogy fél óra múlva indulunk. Elkészültem, de csak Bonnie-ra tudtam gondolni. Nagyon szeretem. Gondolataimat megszakította Kendall, aki berontott a szobámba:
-Héj Henderson, gyere már, mert itt maradsz!
Felvettem a csomagomat és indultam barátom után.
-Hol van Bon? -kérdezte gyanakvóan.
-Elment.. -mondtam, miközben a szememet törölgettem.- De ne szólj senkinek.
-Rendben, de miért? Ezt nem értem haver. És James úgyis észreveszi, hogy nincs itt a húga. - mondta, és tudtam, igaza van.
-Nem érdekel Kendall! Nem akarok erről beszélni!- kiáltottam rá.
-Jól van, nyugi haver! Nem szólok.- válaszolt.
Felszálltunk a buszra. Mindenki csak nézett és a szemükkel Bonnie-t keresték.
Leültem a helyemre és csak bámultam kifelé. Közben sms-ekkel bombáztam eggyettlen szerelmemet, de semmi válasz.
18 óra múlva ott voltunk Houston-ban. Nagyon haragszom Gustavo-ra, amiért ezt tette velem. És tudom, hogy egy nagy hülye vagyok, amiért nem Bonnie-t választottam. Emiatt nagyon frusztrált voltam.
-Srácok, van egy kis időnk. Szóval kaptok 1 órát, aztán próbálunk. -mondta Kelly, Gustavo segédje.
-Rendben!- vágták rá egyszerre a fiúk. Nekem megszólalni sem volt kedvem. Pedig a koncertre fel kell vennem a "vicces Logan-t". 1 óra múlva összehívtak minket.
-Logan már megint nem jó. Hol jár az eszed? -kiabált velem Gustavo.
-Szerintem tudod hogy hol!- kiabáltam vissza, felkaptam a cuccom és elrohantam. Nem tudtam hova menjek így felmentem a hotelszobába. Hanyatfeküdtem az ágyon és néztem a plafont. Próbáltam hívni Bonnie-t, de még mindig semmi. Egyszer csak kopogtak. Reménykedtem, hogy ő az. Kinyitottam az ajtót, de sajnos nem ő volt az. Hanem Kendall.
-Mi a franc bajod van haver? És mi van Bonnie-val? -kérdezte.
-Semmi bajom nincs, csak éppen rossz napom van.- válaszoltam kissé ingerülten.
-És mi van Bonnie-val? -tette fel a kérdést megint.
-Szakítottunk oké? És nem tudom hol van. -válaszoltam, de már majdnem elsírtam magam.
-Mi? De miért?? -nem fejezte be.
- Hosszú sztori, majd elmesélem.
-Rendben. De most gyere vissza mielőtt James rájön a dolgokra.- mondta.
-Na az nem lenne jó. -válaszoltam.
Így hát Kendell-el visszamentem a próbára.
-Logan, hol van a húgom? -kérdezett James.
-Hazament. -válaszoltam szűkszavúan.
-Miért? -kérdezte gyanakodva.
-Mert... hiányzik neki Anyukája. - füllentettem, miközben gyilkos tekinteteket mértem Gustavo-ra.
-Oké. Majd felhívom. És mikor jön vissza?
-Nem tudom. - füllentettem, megint.
A próba után odamentem Gustavo-hoz, hogy most akkor magyarázza meg ezt az egészet, mert amikor a választási lehetőséget adta, akkor későbbre halasztotta a magyarázatot. De nem mondta meg.
Valakivel beszélnem kellett, így felhívtam egy olyan barátot, aki nem a banda tagja.
-Hello Henderson!- köszöntött.
-Szia B. -mondtam, de nem olyan nagy lelkesedéssel, mint haverom.
-Na meséld el apucinak, mi bántja a kicsi szíved? - kezdte a már kicsit buzis, anyáskodó hangján.
-Szóval az van, hogy....- és elmeséltem a történetet.
-Haver, te hülye vagy! - válaszában elmondta a lényeget.
-Köszi haver, bíztam benned.. -mondtam, de tudtam, hogy igaza van.
-Bocs haver, de most nem nagyon érek rá. Van egy csaj és...- kezdte a lerázós szöveget.
-Menj csak el leszek. Úgyis koncerteznem kell.
-Akkor szia Henderson és kívánj sok sikert. -mondta vidáman.
-Akkor sok sikert B. Szeva. -és letettük. Nos ettől csak idegesebb lettem, mivel már más is megmondta, hogy egy nagy állat vagyok amiért ezt tettem. De a mai koncertet még letudom. És nemsokára kezdünk is.
2013. június 26., szerda
14. rész Hello Tucson és Viszlát turné...
-Bonnie szemszöge-
Már repülünk is Tucson-ba a következő helyszínre. Elhatároztuk a lányokkal, hogy ma elmegyünk vásárolni. Így hát el is mentünk. Elég sokáig elvoltunk, de addig a fiúk nyugodtan tudtak próbálni. A próba és vásárlás után Logan-nel elmentünk sétálni.
-Szeretek veled sétálni. -jelentette ki.
-Miért?- kérdeztem.
-Mert olyan megnyugtató a jelenléted és a levegő..-válaszolt.
-De édes vagy! -mondtam és megcsókoltam.
-Ezért szeretsz, nemigaz? -kérdezte.
-Nem csak ezért. -válaszoltam.
-Igazából azért, mert ilyen helyes vagyok.. - mondta nevetve.
-Igen és még szerény is vagy.. -viccelődtem.
-Lassan mennünk kell vissza. -mondta.
-Igen tudom, induljunk is.
Kb. fél órát sétáltunk. Ezután felmentünk a hotelszobába. Éppen csókolóztunk, amikor Amy beront kopogás nélkül. (!?)
-Ohh bocsi, csak nagyon beszélnünk kell. -kezdte.
Indultam is felé, de megszólal: -Nem veled, hanem Logan-nel.
-Oké, mindjárt megyek Amy. -válaszolt Logan.
Szóval kimentek a folyosóra. Fogalmam sincs, hogy mit beszéltek, vagy mit sem. Logan 10 perc múlva jött vissza és nem volt éppen jó kedvében.
-Mi a baj? -kérdeztem rögtön.
-Nagy, az biztos.. -mondta, miközben leült az ágyra.
-Mond már!!
-Szakítanunk kell. -mondta, de láttam, hogy szomorú. Nem értettem, hogy mi folyik itt.
-Mi?? De miért?? -kérdeztem, de már könnyeimmel küzdöttem.
Nem válaszolt semmit. Erre én kirohantam és rögtön siettem Amy-hez. De nem találtam a szobájában, csak James volt ott.
-James hol van Amy? -kérdeztem a tesót.
-Nem tudom, de miért? És miért sírsz? -bombázott kérdéseivel.
-Most nem akarok erről beszélni.. -majd kirohantam a szobából. Visszamentem a saját szobánkba, de addigra Logan eltűnt. Hívtam, de nem vette fel. Amy-t is próbáltam hívni, de ez is sikertelen volt. Így írtam Amy-nek egy sms-t: Mi a franc van Amy?? Nem értem ezt az egészet. Hívj már fel, vagy csak vedd fel.
De erre sem jött válasz.
Hirtelen kopogást hallok.
-Logan szemszöge-
Visszaértünk a sétából és Amy jött és kihívott. Kimentem vele és olyat mondott ami nagyon nem tetszett.
-Logan, beszélni szeretne veled a főnök. -mondta.
-Köszi, hogy szóltál. -majd indultam is.
Beértem a hotelszobájába és már kezdte is a mondandóját.
-Logan, van egy jó és egy rossz hírem.
-Kezd a rosszal.-válaszoltam.
-Szakítanod kell Bonnie-val.
-Mi?? Neeem. -válaszoltam, mert ezen a kijelentésen nagyon meglepődtem.
-Sajnálom, de a Nagyfőnök azt akarja, hogy a lányával gyere össze. Nem ellenkezhettem. -válaszolt.
-És gondolom ez volt a jó hír. -mondtam csüggedten.
-Sajnálom, szeretem Bonnie-t. De ha maradni akarsz a bandában, muszáj lesz szakítanod.
Elindultam vissza a szobánkba. Bon már várt. De nem tudtam mit is válasszak. Végül összetörtem a saját szívem és tudtam, hogy Bonnie-t is összefogom, de a bandát választottam. De beszélnem kell Bons-sal.
-Mi a baj? -kérdezte rögtön.
-Nagy, az biztos.. -mondtam, miközben leülem az ágyra.
-Mond már!!
-Szakítanunk kell. -mondtam, de egy könnycsepp legördült arcomon.
-Mi?? De miért?? -kérdezte, de már könnyeivel küzdött Ő is.
Nem válaszoltam semmit. Erre kirohant.
5 perc múlva Gustavo hívott, hogy menjek vissza a szobájába.
-Bonnie szemszöge-
Hirtelen kopogást hallok.
-Gyere be!- mondtam, miközben kezemmel töröltem a könnyeimet.
-Héj, Bonnie mi a baj? -jött be Berta és Sonia.
-Semmi. -válaszoltam, de most igazán előtört belőlem a sírás.
-Gyere ide!- mondták és mind a ketten átöleltek.
Aztán megint kopogtak. Most Logan volt az.
-Mi most megyünk. -mondta Berta és már el is tüntek.
-Bonnie. -kezdte Logan.
-Miért Logan??
-Sajnálom, de választanom kellett. -folytatta.
-Mi?? Miért kellett? Vagy miben? - tettem fel a kérdéseimet.
-Választanom kellett.. közted és a banda között..-mondta szaggatva.
-És te nem engem választottál. -vázoltam a tényeket.
-Sajnálom, nagyon szeretlek, de a BTR-t is szeretem. -mentegetőzött.
-Semmi baj, de az lesz a legjobb, ha én most hazamegyek. -mondtam és indultam is volna csomagolni.
-Nem akarlak elveszíteni. -mondta
-Ez már késő. Nem gondolod? -mondtam és minden cuccomat csak bedobáltam a bőröndbe. Aztán elindultam kifelé.
-Most hova mész? -kérdezte.
Visszafordultam és válaszoltam: -Haza, Logan. Haza megyek. - és mentem is tovább. Azt még nem tudtam, hogy hogy jutok haza, de el kell mennem innen. Neten néztem járatot hazafelé, de holnapig nincs egy sem. Így lementem a portára és kivettem egy szobát. Úgy kértem, hogy a lehető legmesszebb kerüljek a fiúktól.
Már repülünk is Tucson-ba a következő helyszínre. Elhatároztuk a lányokkal, hogy ma elmegyünk vásárolni. Így hát el is mentünk. Elég sokáig elvoltunk, de addig a fiúk nyugodtan tudtak próbálni. A próba és vásárlás után Logan-nel elmentünk sétálni.
-Szeretek veled sétálni. -jelentette ki.
-Miért?- kérdeztem.
-Mert olyan megnyugtató a jelenléted és a levegő..-válaszolt.
-De édes vagy! -mondtam és megcsókoltam.-Ezért szeretsz, nemigaz? -kérdezte.
-Nem csak ezért. -válaszoltam.
-Igazából azért, mert ilyen helyes vagyok.. - mondta nevetve.
-Igen és még szerény is vagy.. -viccelődtem.
-Lassan mennünk kell vissza. -mondta.
-Igen tudom, induljunk is.
Kb. fél órát sétáltunk. Ezután felmentünk a hotelszobába. Éppen csókolóztunk, amikor Amy beront kopogás nélkül. (!?)
-Ohh bocsi, csak nagyon beszélnünk kell. -kezdte.
Indultam is felé, de megszólal: -Nem veled, hanem Logan-nel.
-Oké, mindjárt megyek Amy. -válaszolt Logan.
Szóval kimentek a folyosóra. Fogalmam sincs, hogy mit beszéltek, vagy mit sem. Logan 10 perc múlva jött vissza és nem volt éppen jó kedvében.
-Mi a baj? -kérdeztem rögtön.
-Nagy, az biztos.. -mondta, miközben leült az ágyra.
-Mond már!!
-Szakítanunk kell. -mondta, de láttam, hogy szomorú. Nem értettem, hogy mi folyik itt.
-Mi?? De miért?? -kérdeztem, de már könnyeimmel küzdöttem.
Nem válaszolt semmit. Erre én kirohantam és rögtön siettem Amy-hez. De nem találtam a szobájában, csak James volt ott.
-James hol van Amy? -kérdeztem a tesót.
-Nem tudom, de miért? És miért sírsz? -bombázott kérdéseivel.
-Most nem akarok erről beszélni.. -majd kirohantam a szobából. Visszamentem a saját szobánkba, de addigra Logan eltűnt. Hívtam, de nem vette fel. Amy-t is próbáltam hívni, de ez is sikertelen volt. Így írtam Amy-nek egy sms-t: Mi a franc van Amy?? Nem értem ezt az egészet. Hívj már fel, vagy csak vedd fel.
De erre sem jött válasz.
Hirtelen kopogást hallok.
-Logan szemszöge-
Visszaértünk a sétából és Amy jött és kihívott. Kimentem vele és olyat mondott ami nagyon nem tetszett.
-Logan, beszélni szeretne veled a főnök. -mondta.
-Köszi, hogy szóltál. -majd indultam is.
Beértem a hotelszobájába és már kezdte is a mondandóját.
-Logan, van egy jó és egy rossz hírem.
-Kezd a rosszal.-válaszoltam.
-Szakítanod kell Bonnie-val.
-Mi?? Neeem. -válaszoltam, mert ezen a kijelentésen nagyon meglepődtem.
-Sajnálom, de a Nagyfőnök azt akarja, hogy a lányával gyere össze. Nem ellenkezhettem. -válaszolt.
-És gondolom ez volt a jó hír. -mondtam csüggedten.
-Sajnálom, szeretem Bonnie-t. De ha maradni akarsz a bandában, muszáj lesz szakítanod.
Elindultam vissza a szobánkba. Bon már várt. De nem tudtam mit is válasszak. Végül összetörtem a saját szívem és tudtam, hogy Bonnie-t is összefogom, de a bandát választottam. De beszélnem kell Bons-sal.
-Mi a baj? -kérdezte rögtön.
-Nagy, az biztos.. -mondtam, miközben leülem az ágyra.
-Mond már!!
-Szakítanunk kell. -mondtam, de egy könnycsepp legördült arcomon.
-Mi?? De miért?? -kérdezte, de már könnyeivel küzdött Ő is.
Nem válaszoltam semmit. Erre kirohant.
5 perc múlva Gustavo hívott, hogy menjek vissza a szobájába.
-Bonnie szemszöge-
Hirtelen kopogást hallok.
-Gyere be!- mondtam, miközben kezemmel töröltem a könnyeimet.
-Héj, Bonnie mi a baj? -jött be Berta és Sonia.
-Semmi. -válaszoltam, de most igazán előtört belőlem a sírás.
-Gyere ide!- mondták és mind a ketten átöleltek.
Aztán megint kopogtak. Most Logan volt az.
-Mi most megyünk. -mondta Berta és már el is tüntek.
-Bonnie. -kezdte Logan.
-Miért Logan??
-Sajnálom, de választanom kellett. -folytatta.
-Mi?? Miért kellett? Vagy miben? - tettem fel a kérdéseimet.
-Választanom kellett.. közted és a banda között..-mondta szaggatva.
-És te nem engem választottál. -vázoltam a tényeket.
-Sajnálom, nagyon szeretlek, de a BTR-t is szeretem. -mentegetőzött.
-Semmi baj, de az lesz a legjobb, ha én most hazamegyek. -mondtam és indultam is volna csomagolni.
-Nem akarlak elveszíteni. -mondta
-Ez már késő. Nem gondolod? -mondtam és minden cuccomat csak bedobáltam a bőröndbe. Aztán elindultam kifelé.
-Most hova mész? -kérdezte.
Visszafordultam és válaszoltam: -Haza, Logan. Haza megyek. - és mentem is tovább. Azt még nem tudtam, hogy hogy jutok haza, de el kell mennem innen. Neten néztem járatot hazafelé, de holnapig nincs egy sem. Így lementem a portára és kivettem egy szobát. Úgy kértem, hogy a lehető legmesszebb kerüljek a fiúktól.
2013. június 25., kedd
13.rész Egy újabb nap
-Bonnie szemszöge-
Mint említettem az előző részben, maradtam a koncertre. És nagy meglepetésemre a többi lány is jött. Itt volt mindenki. Így mi a mai koncerten az első sorból nézhetjük a barátainkat.
Reggel nagyon jó volt Logan mellett ébredni.
-Jó reggelt Álomszuszi! -köszöntött a szokásos módon.
-Jó reggelt. -válaszoltam a még rekedtes reggeli, álmos hangomon.
-Eljössz a próbára? -kérdezte.
-Miért mehetek? -kérdeztem vissza.
-A többiek is ott lesznek. Szóval...
-Többiek? Milyen többiek? -vágtam a szavába.
-Hát a lányok. Tudod a barátaid.- válaszolt.
-Itt vannak? Akkor megyek! -mondtam.
-Jó de akkor induljunk.-sürgetett.
-Oké, csak felöltözöm.-válaszoltam és már mentem is a bőröndömhöz.
Gyorsan felöltöztem.
Aztán indultunk is próbára.
A fiúk 2 órát voltak ott és persze mi is. A végén már mi is a fiúkkal táncoltunk. Olyan aranyosak voltak.
A táncpróba után elmentünk 8-asban ebédelni. Egy közeli étterembe mentünk. Gyorsan megkajáltunk és indultunk is vissza a szállodába.
Ott megmondták, hogy szeretnék, ha az egész turné alatt velük maradnánk. Így hát az is lett. Csak az volt a baj, hogy mindenki 2 napra pakolt. Tehát el kellett menni vásárolni. De nem ma. Ma már késő van hozzá. Nemsokára kezdődik a koncert.
És hát el is érkezett. Lementünk a Desert Sky Pavilion-ba és elfoglaltuk a helyünket. Aztán elkezdték beengedni a többi Rushert is. Aztán már csak másodpercek kellettek és kezdődött is.
3..2..1.. És a fiúk berobbantak!!! Elkezdődött az este. Nagyon jó volt a hangulat.
Mint említettem az előző részben, maradtam a koncertre. És nagy meglepetésemre a többi lány is jött. Itt volt mindenki. Így mi a mai koncerten az első sorból nézhetjük a barátainkat.
Reggel nagyon jó volt Logan mellett ébredni.
-Jó reggelt Álomszuszi! -köszöntött a szokásos módon.
-Jó reggelt. -válaszoltam a még rekedtes reggeli, álmos hangomon.
-Eljössz a próbára? -kérdezte.
-Miért mehetek? -kérdeztem vissza.
-A többiek is ott lesznek. Szóval...
-Többiek? Milyen többiek? -vágtam a szavába.
-Hát a lányok. Tudod a barátaid.- válaszolt.
-Itt vannak? Akkor megyek! -mondtam.
-Jó de akkor induljunk.-sürgetett.
-Oké, csak felöltözöm.-válaszoltam és már mentem is a bőröndömhöz.
Gyorsan felöltöztem.
A fiúk 2 órát voltak ott és persze mi is. A végén már mi is a fiúkkal táncoltunk. Olyan aranyosak voltak.
A táncpróba után elmentünk 8-asban ebédelni. Egy közeli étterembe mentünk. Gyorsan megkajáltunk és indultunk is vissza a szállodába.
Ott megmondták, hogy szeretnék, ha az egész turné alatt velük maradnánk. Így hát az is lett. Csak az volt a baj, hogy mindenki 2 napra pakolt. Tehát el kellett menni vásárolni. De nem ma. Ma már késő van hozzá. Nemsokára kezdődik a koncert.
És hát el is érkezett. Lementünk a Desert Sky Pavilion-ba és elfoglaltuk a helyünket. Aztán elkezdték beengedni a többi Rushert is. Aztán már csak másodpercek kellettek és kezdődött is.
3..2..1.. És a fiúk berobbantak!!! Elkezdődött az este. Nagyon jó volt a hangulat.
2013. június 24., hétfő
12.rész A turné elkezdődött!
Elérkezett az a bizonyos június 21-e. A fiúknak és Torinak elkezdődött a Summer Break Tour. Az első helyszín LA-ben volt. Több mint 6000 Rusher volt kíváncsi a fiúkra. Bonnie, Amy, Sonia és Berta is elmentek az első helyszínre. Együtt mentek és a fiúk adták a belépőt. Beckstage belépőt, tehát a szünetben is ott tudtak lenni velük.
Aztán a második helyszín már Del Mar-ban volt. Oda nem mentek,de nagyon nehéz volt a búcsúzás mindenki számára.
-Bonnie szemszöge-
-Nem akarom, hogy elmenj! -mondtam Logan-nek.
-Tudom és én sem akarlak itt hagyni. -válaszolt.
-De sajnos menned kell. - mondtam.
-Igen. Nagyon fogsz hiányozni.- mondta, majd odajött és megölelt.
-Szeretlek. -ennyi tudtam mondani, mert már sírtam is. Hosszú ideig lesz távol.
-Én is nagyon.-mondta, de lehetett hallani hangján, hogy szomorú.
Aztán már indultak is.
Azóta eltelt néhány nap. Logan-nel minden nap beszéltünk telefonon, sms-eztünk és még a többi. Anyával folytattuk a szervezést.
Ma júl. 24-e van. Ma nincs koncert úgyhogy meglátogatom a srácokat. 1 ember mehetett és mivel nekem És Bertának több érdekeltségünk van, mert a tesónk és a barátunk van együtt.Berta azt mondta, hogy menjek én mert Ők Carlos-sal már több ilyenen átestek és túlélték, de nekünk még ez az első Logan-nel. Így hát felültem az első járatra ami oda ment és lassan megérkeztem a fiúkhoz, akik a reptéren várták az egyikünket, mert nem tudták, hogy ki is az a valaki.
-Szia Nyuszi!!- köszöntött Logan amikor odaértem hozzájuk, felkapott, megpörgetett és megcsókolt. Olyan romantikusan, mint a filmekben szokás.
-Szia Maci. -válaszoltam a csók után.
-Nagyon hiányoztál, pedig csak pár nap telt el. - kezdett bele.
-Logan, én is had öleljem már meg! -szólt közbe James.
-Ohh persze. Bocsi. -mondta Logan James-nek.
-Szia Hugicám. -köszöntött.
-Szia Bratyó! -válaszoltam vissza. - És hogy vagytok? -kérdeztem.
-Jól vagyok. De hiányzik Amy. -válaszolt James.
-Nekem is Berta. -Mondta Carlos.-De már sok ilyet megéltünk és ezt is átvészeljük.
-Pont ezt mondta Ő is. Ezért jöttem én. - válaszoltam.
-Kendall elvan, mondjuk úgy. -felelt az előző kérdésre Logan.
-Értem. - mondtam. Kendall-nek is nagyon hiányzott Sonia.
A srácoknak ma szabadnapjuk van és a próbát is letudták már mára, és hát itt vagyunk Phoenix-ben, így elmentünk egy kicsit várost nézni.
vagy 4 órát mászkáltunk a városban, a lábam már majdnem leszakadt. Aztán visszamentünk a szállodába. Ott még hülyültünk egy kicsit. Aztán hamar este lett és alvás. Én Logan-nel aludtam. Úgy volt megbeszélve, hogy másnap reggel megyek haza, de meggondolták a 'főnökök' és azt mondták, jó reklám, ha a barátnő is ott van a koncerten. Így én is mentem, de erről még nem is tudtam.Szóval mi most alszunk Logan-nel a szobában.
Aztán a második helyszín már Del Mar-ban volt. Oda nem mentek,de nagyon nehéz volt a búcsúzás mindenki számára.
-Bonnie szemszöge-
-Nem akarom, hogy elmenj! -mondtam Logan-nek.
-Tudom és én sem akarlak itt hagyni. -válaszolt.
-De sajnos menned kell. - mondtam.
-Igen. Nagyon fogsz hiányozni.- mondta, majd odajött és megölelt.
-Szeretlek. -ennyi tudtam mondani, mert már sírtam is. Hosszú ideig lesz távol.
-Én is nagyon.-mondta, de lehetett hallani hangján, hogy szomorú.
Aztán már indultak is.
Azóta eltelt néhány nap. Logan-nel minden nap beszéltünk telefonon, sms-eztünk és még a többi. Anyával folytattuk a szervezést.
Ma júl. 24-e van. Ma nincs koncert úgyhogy meglátogatom a srácokat. 1 ember mehetett és mivel nekem És Bertának több érdekeltségünk van, mert a tesónk és a barátunk van együtt.Berta azt mondta, hogy menjek én mert Ők Carlos-sal már több ilyenen átestek és túlélték, de nekünk még ez az első Logan-nel. Így hát felültem az első járatra ami oda ment és lassan megérkeztem a fiúkhoz, akik a reptéren várták az egyikünket, mert nem tudták, hogy ki is az a valaki.
-Szia Nyuszi!!- köszöntött Logan amikor odaértem hozzájuk, felkapott, megpörgetett és megcsókolt. Olyan romantikusan, mint a filmekben szokás.
-Szia Maci. -válaszoltam a csók után.
-Nagyon hiányoztál, pedig csak pár nap telt el. - kezdett bele.
-Logan, én is had öleljem már meg! -szólt közbe James.
-Ohh persze. Bocsi. -mondta Logan James-nek.
-Szia Hugicám. -köszöntött.
-Szia Bratyó! -válaszoltam vissza. - És hogy vagytok? -kérdeztem.
-Jól vagyok. De hiányzik Amy. -válaszolt James.
-Nekem is Berta. -Mondta Carlos.-De már sok ilyet megéltünk és ezt is átvészeljük.
-Pont ezt mondta Ő is. Ezért jöttem én. - válaszoltam.
-Kendall elvan, mondjuk úgy. -felelt az előző kérdésre Logan.
-Értem. - mondtam. Kendall-nek is nagyon hiányzott Sonia.
A srácoknak ma szabadnapjuk van és a próbát is letudták már mára, és hát itt vagyunk Phoenix-ben, így elmentünk egy kicsit várost nézni.
vagy 4 órát mászkáltunk a városban, a lábam már majdnem leszakadt. Aztán visszamentünk a szállodába. Ott még hülyültünk egy kicsit. Aztán hamar este lett és alvás. Én Logan-nel aludtam. Úgy volt megbeszélve, hogy másnap reggel megyek haza, de meggondolták a 'főnökök' és azt mondták, jó reklám, ha a barátnő is ott van a koncerten. Így én is mentem, de erről még nem is tudtam.Szóval mi most alszunk Logan-nel a szobában.
2013. június 18., kedd
11.rész Még mindig kevés az idő
- Bonnie szemszöge-
-Jó reggelt Álomszuszi! -hallottam.
-Szia Édes. - ébredtem fel és köszöntem vissza Logan-nek.
-Jól aludtál? -kérdezte.
-Igen és te?
-Én is mert itt vagy velem. -válaszolt, de olyan édes volt, hogy megcsókoltam.
-Lassan indulnom kell próbára. -rontotta el a pillanatot.
-Akkor menjünk reggelizni. Ahogy érzem Anya palacsintát csinál. -válaszoltam.
-Imádom a palacsintát.-mondta.
-Logan szemszöge-
-Én szeretném kiválasztani a ruhádat. -mondtam.
-Rendben, bár nem biztos, hogy jó ötlet. - válaszolt Bonnie.
Elkezdtem keresni a ruhásszekrényében azt a ruhát, amiben nagyon tetszik, szinte a kedvencem. De persze nem azt vette fel. Azt mondta keressek valami sportosabbat. Keresetem is.
Felöltöztünk és lementünk reggelizni.
-Jenna ez a palacsinta isteni. - mondtam miközben kétpofára faltam a palacsintát.- De nekem most indulnom kell. Nyuszi, nem jössz velem?- kérdeztem Bonnie-t.
- Mennék, de ma kell mennem Elenor-hoz Anyával.-válaszolt.
-És mikorra mentek? - kérdeztem.
-9-re. -válaszolt Jenna. - Mennyi az idő?
-8:15 van. már? Indulnom kell.-mondtam.
Bonnie lekísért a kocsimig ott kaptam egy nagyszerű csókol és indultam a stúdióba.
-Bonnie szemszöge-
Most indulunk Elenor-hoz. Kész van a ruhánk.
Anya eldöntötte, hogy tengerparti esküvőt szeretne. Jó is.
Szóval elmentünk Elenor-hoz. Kék ruhám lesz, és nagyszerűen néz ki. Anya ruhája is nagyon jó lett. El is vittük haza a ruhánkat. Kb. 11-re értünk haza, mert még elmentünk lebeszélni a dolgokat a fodrásszal. 11 után írtam Logan-nek sms-t: Szia megvan a ruhánk és nagyszerűen néz ki. Reggel nem kérdeztem, de át jössz ma is? Szeretlek B.
Nemsokára jött is a válasz: Szia, akkor este megnézem. És én is szeretlek.
-Gyere Bonnie, menjünk el az étterembe. -kiabált anya.
-Oké megyek. -válaszoltam. És már indultunk is.
Az étteremben megkóstoltuk és kiválasztottuk a menüt. 2 napig tartott, de megérte.
Délután már otthon voltunk és unatkoztam így felraktam egy képet Instagram-ra.
Képhez hozzáírtam: Baylor, olyan édes vagy.♥♥
Még játszottam vele egy kicsit aztán Logan megérkezett. Fel kellett próbálnom a ruhát. És nagyon tetszett neki.
Délután 4-5 óra körül volt.
-Gyere menjünk el sétálni. -mondta Logan.
-Jó menjünk. -válaszoltam.
Elindultunk és megálltunk egy boltnál, mert a kirakatban volt két bábú akik ölelkeztek. Így bementünk. Bent a legtöbb ruha olyan volt, hogy pároknak készült.
Találtam egy pulóvert amin Mickey egér volt. Ez a fiúé. A lány verzión Minnie egér van. Nagyon tetszett. Így hát mondtam Logan-nek, hogy megvesszük. Vagyis én megveszem. És meg is vettem. Olyan aranyos, csak az a baj, hogy nem volt egyszínűben.
A vásárlás után elindultunk hazafelé. 7 körül hazaértünk és még szórakoztunk meg beszélgettünk. Aztán nagyon hamar este lett és elmentünk lefeküdni.
-Jó reggelt Álomszuszi! -hallottam.
-Szia Édes. - ébredtem fel és köszöntem vissza Logan-nek.
-Jól aludtál? -kérdezte.
-Igen és te?
-Én is mert itt vagy velem. -válaszolt, de olyan édes volt, hogy megcsókoltam.
-Lassan indulnom kell próbára. -rontotta el a pillanatot.
-Akkor menjünk reggelizni. Ahogy érzem Anya palacsintát csinál. -válaszoltam.
-Imádom a palacsintát.-mondta.
-Logan szemszöge-
-Én szeretném kiválasztani a ruhádat. -mondtam.
-Rendben, bár nem biztos, hogy jó ötlet. - válaszolt Bonnie.
Elkezdtem keresni a ruhásszekrényében azt a ruhát, amiben nagyon tetszik, szinte a kedvencem. De persze nem azt vette fel. Azt mondta keressek valami sportosabbat. Keresetem is.
Felöltöztünk és lementünk reggelizni.
-Jenna ez a palacsinta isteni. - mondtam miközben kétpofára faltam a palacsintát.- De nekem most indulnom kell. Nyuszi, nem jössz velem?- kérdeztem Bonnie-t.- Mennék, de ma kell mennem Elenor-hoz Anyával.-válaszolt.
-És mikorra mentek? - kérdeztem.
-9-re. -válaszolt Jenna. - Mennyi az idő?
-8:15 van. már? Indulnom kell.-mondtam.
Bonnie lekísért a kocsimig ott kaptam egy nagyszerű csókol és indultam a stúdióba.
-Bonnie szemszöge-
Most indulunk Elenor-hoz. Kész van a ruhánk.
Anya eldöntötte, hogy tengerparti esküvőt szeretne. Jó is.
Szóval elmentünk Elenor-hoz. Kék ruhám lesz, és nagyszerűen néz ki. Anya ruhája is nagyon jó lett. El is vittük haza a ruhánkat. Kb. 11-re értünk haza, mert még elmentünk lebeszélni a dolgokat a fodrásszal. 11 után írtam Logan-nek sms-t: Szia megvan a ruhánk és nagyszerűen néz ki. Reggel nem kérdeztem, de át jössz ma is? Szeretlek B.
Nemsokára jött is a válasz: Szia, akkor este megnézem. És én is szeretlek.
-Gyere Bonnie, menjünk el az étterembe. -kiabált anya.
-Oké megyek. -válaszoltam. És már indultunk is.
Az étteremben megkóstoltuk és kiválasztottuk a menüt. 2 napig tartott, de megérte.
Délután már otthon voltunk és unatkoztam így felraktam egy képet Instagram-ra.
Még játszottam vele egy kicsit aztán Logan megérkezett. Fel kellett próbálnom a ruhát. És nagyon tetszett neki.
Délután 4-5 óra körül volt.
-Gyere menjünk el sétálni. -mondta Logan.
-Jó menjünk. -válaszoltam.
Elindultunk és megálltunk egy boltnál, mert a kirakatban volt két bábú akik ölelkeztek. Így bementünk. Bent a legtöbb ruha olyan volt, hogy pároknak készült.
Találtam egy pulóvert amin Mickey egér volt. Ez a fiúé. A lány verzión Minnie egér van. Nagyon tetszett. Így hát mondtam Logan-nek, hogy megvesszük. Vagyis én megveszem. És meg is vettem. Olyan aranyos, csak az a baj, hogy nem volt egyszínűben.A vásárlás után elindultunk hazafelé. 7 körül hazaértünk és még szórakoztunk meg beszélgettünk. Aztán nagyon hamar este lett és elmentünk lefeküdni.
2013. június 17., hétfő
10. rész
-Bonnie szemszöge-
Szóval Anyával esküvőt szerveztünk. Az egy hónapos szünetből még van 4 nap. A turné a Summer Break Tour Victoria Justice-szal. Már kevés az idő a fiúk pedig mindig próbálnak. Így nem sok időnk van Logan-nel. És ezt sajnálom. Logan éppen sms-t írt miközben Anyával válogatjuk össze a menüt.
Sms: Szia. Nincs kedved bejönni a stúdióba egy kicsit? Csak mert én nem tudok elszabadulni és hiányzol. Loggie
Anya azt mondta, hogy még ezzel úgy is ráérünk, menjek be. Így hát visszaírtam Logan-nek: Szia. Kb 20 perc és ott vagyok. B.
Így hát gyorsan felfutottam a szobámba és felöltöztem. Aztán indultam is a stúdióba.
20 perc múlva tényleg ott voltam. Logan kijött elém és az ajtóban már várt.
-Szia Édesem. -mondta, majd megcsókolt.
-Szia LoggieBear! - mondtam a csók után.
-Már nagyon hiányoztál. Két napja nem is láttalak. -mosolyodott el.
-Te is hiányoztál. -válaszoltam.
-Na menjünk be. - megfogta a kezem és már indultunk is.
Bementünk és a srácok jöttek és ölelgettek.
- Már régóta nem láttunk embereket. - kezdte Carlos.
-Ja igen és bemutatom Tori-t. -mondta James. -Azt hiszem ti még nem ismeritek egymást.
-Nem, de örülök, hogy most megismerhetlek. -kezdtem.
-Én is örülök Bonnie. - válaszolt Tori. - Már sokat hallottam rólad.
-Remélem csak jókat. - mosolyodtam el.
-Ne aggódj.- mosolygott ő is.
Leültem egy székbe és a következő dalt úgy hallgattam meg. Mondták a fiúk, hogy énekeljek én is. Eleinte még nem, de aztán már én is velük énekeltem. A dal végén pihentek egyet. Logan csinált pár képet.
És van olyan amit felrakott Twitter-re.
Például ezt a képet.
És ezt írta hozzá: Az én egyetlenem. @BonnieEven. Nagyon szeretlek.
Aztán még egy kicsit hülyéskedtünk, de úgy 1 óra múlva hazamentem, mert nem akartam zavarni őket a készülésben.
-Remélem ma átjössz és velem alszol. -mondtam Logan-nek.
-Ezt szeretnéd? -kérdezett vissza.
-Szerinted ha nem ezt szeretném, mondtam volna, hogy gyere át?
-Tuti nem, hülye kérdés volt. - válaszolt.
-Akkor jössz ugye? - kérdeztem rá megint.
-Igen, ha végeztünk átmegyek.- válaszolt.
-Akkor majd este találkozunk. -indultam is egy csók után.
Hazamentem és kezdődött minden Anyával.
-Gyere Bon, kóstoljuk néhány ételt ebben az étteremben. -mondta és mutogatott egy szórólapot,vagy valami hasonlót.
-Oké, de ne legyünk sokáig mert Logan jön át. - mondtam.
-Akkor írj sms-t neki, hogy jelezze mikor indul hozzánk. És akkor mi is hazaindulunk ha elhúzódna a dolog.- válaszolt.
-Rendben. Ez jó ötlet.- el is kezdtem írni.
Elindultunk Anyával az étterembe. Amit nagyjából kiválasztottunk megkóstoltuk és már annyira tele voltam, hogy majdnem kipukkantam. De még volt étel amit meg kellett kóstolni. Már vagy este 8 körül lehetett amikor Logan írt egy sms-t, hogy most indul a stúdióból, de előbb el megy haza néhány cuccért.
Így hát mi is elindultunk Anyával. Volt még amit inkább elhalasztottunk, mert már egy falat sem fért volna belénk. Vittünk haza is valami kaját.
10 perc múlva mi otthon is voltunk. Logan is nemsokára hazaért. Evett egyet, elmentünk fürdeni, még egy kicsit beszélgettünk, aztán Logan elaludt, mert nagyon elfáradt. Én még egy jó darabig néztem ahogy alszik. Olyan cuki volt. Ráadásul a kutyám, Cookie is odafeküdt mellénk. Persze azonnal csináltam képet.
És én is kitweeteltem.
@1LoganHenderson Olyan édes vagy. Én is nagyon szeretlek. ♥♥
Szóval Anyával esküvőt szerveztünk. Az egy hónapos szünetből még van 4 nap. A turné a Summer Break Tour Victoria Justice-szal. Már kevés az idő a fiúk pedig mindig próbálnak. Így nem sok időnk van Logan-nel. És ezt sajnálom. Logan éppen sms-t írt miközben Anyával válogatjuk össze a menüt.
Sms: Szia. Nincs kedved bejönni a stúdióba egy kicsit? Csak mert én nem tudok elszabadulni és hiányzol. Loggie
Anya azt mondta, hogy még ezzel úgy is ráérünk, menjek be. Így hát visszaírtam Logan-nek: Szia. Kb 20 perc és ott vagyok. B.
Így hát gyorsan felfutottam a szobámba és felöltöztem. Aztán indultam is a stúdióba.
20 perc múlva tényleg ott voltam. Logan kijött elém és az ajtóban már várt.
-Szia Édesem. -mondta, majd megcsókolt.
-Szia LoggieBear! - mondtam a csók után.
-Már nagyon hiányoztál. Két napja nem is láttalak. -mosolyodott el.
-Te is hiányoztál. -válaszoltam.
-Na menjünk be. - megfogta a kezem és már indultunk is.
Bementünk és a srácok jöttek és ölelgettek.
- Már régóta nem láttunk embereket. - kezdte Carlos.
-Ja igen és bemutatom Tori-t. -mondta James. -Azt hiszem ti még nem ismeritek egymást.
-Nem, de örülök, hogy most megismerhetlek. -kezdtem.
-Én is örülök Bonnie. - válaszolt Tori. - Már sokat hallottam rólad.
-Remélem csak jókat. - mosolyodtam el.
-Ne aggódj.- mosolygott ő is.
Leültem egy székbe és a következő dalt úgy hallgattam meg. Mondták a fiúk, hogy énekeljek én is. Eleinte még nem, de aztán már én is velük énekeltem. A dal végén pihentek egyet. Logan csinált pár képet.
És van olyan amit felrakott Twitter-re.
És ezt írta hozzá: Az én egyetlenem. @BonnieEven. Nagyon szeretlek.
Aztán még egy kicsit hülyéskedtünk, de úgy 1 óra múlva hazamentem, mert nem akartam zavarni őket a készülésben.
-Remélem ma átjössz és velem alszol. -mondtam Logan-nek.
-Ezt szeretnéd? -kérdezett vissza.
-Szerinted ha nem ezt szeretném, mondtam volna, hogy gyere át?
-Tuti nem, hülye kérdés volt. - válaszolt.
-Akkor jössz ugye? - kérdeztem rá megint.
-Igen, ha végeztünk átmegyek.- válaszolt.
-Akkor majd este találkozunk. -indultam is egy csók után.
Hazamentem és kezdődött minden Anyával.
-Gyere Bon, kóstoljuk néhány ételt ebben az étteremben. -mondta és mutogatott egy szórólapot,vagy valami hasonlót.
-Oké, de ne legyünk sokáig mert Logan jön át. - mondtam.
-Akkor írj sms-t neki, hogy jelezze mikor indul hozzánk. És akkor mi is hazaindulunk ha elhúzódna a dolog.- válaszolt.
-Rendben. Ez jó ötlet.- el is kezdtem írni.
Elindultunk Anyával az étterembe. Amit nagyjából kiválasztottunk megkóstoltuk és már annyira tele voltam, hogy majdnem kipukkantam. De még volt étel amit meg kellett kóstolni. Már vagy este 8 körül lehetett amikor Logan írt egy sms-t, hogy most indul a stúdióból, de előbb el megy haza néhány cuccért.
Így hát mi is elindultunk Anyával. Volt még amit inkább elhalasztottunk, mert már egy falat sem fért volna belénk. Vittünk haza is valami kaját.
10 perc múlva mi otthon is voltunk. Logan is nemsokára hazaért. Evett egyet, elmentünk fürdeni, még egy kicsit beszélgettünk, aztán Logan elaludt, mert nagyon elfáradt. Én még egy jó darabig néztem ahogy alszik. Olyan cuki volt. Ráadásul a kutyám, Cookie is odafeküdt mellénk. Persze azonnal csináltam képet.
És én is kitweeteltem.@1LoganHenderson Olyan édes vagy. Én is nagyon szeretlek. ♥♥
2013. június 15., szombat
9.rész
-Bonnie szemszöge-
Most már mindenki tudja, hogy Logan és én járunk. Az idő pedig csak telik és telik. A fiúk nemsokára turnéra indulnak.
-Nagyon fogsz hiányozni. -mondta Logan.
-Te is nekem. De ezt az egy hetet indulásig ki kell használni. - mondtam.
-Igen, szerintem is. Gyere menjünk el sétálni. -válaszolt.
El is indultunk sétálni. Elmentünk a közeli parkba. Ott sokat beszélgettünk, hülyéskedtünk. Már késő délután volt amikor hazamentünk.
-Gyere be! - mondtam neki.
-Az nem lenne jó ötlet.
-Miért? -kérdeztem.
-Mert James nem szereti, ha kettesben lát minket, és még haragszik is rám.
-Nemár.. Gyere, nem haragszik. Csak megpróbál megvédeni, mert kialakult nála a tesóösztön... :)
-Jó megyek.
Bementünk és itt volt éppen James-sel Amy- is. Amy egyből jött és megölelt.
-Hogy vagy csajszi? -kérdezte.
-Jól és te? -kérdeztem vissza.
-Ez életem legboldogabb időszaka. -válaszolt majd ránézett Jamesre.
James ide jött kezet fogtak Logan-nel. Nekem meg adott egy puszit a fejemre.
-James, ugye nem zavar, hogy Logan meg én járunk? -kérdeztem.
-Ugyan már miért is zavarna. A haverom, meg a húgom... Nem, nem zavar. -mondta a már majdnem lányos 'most hazudok' hangon.
-Ne már. Most ez miért zavar? -kérdeztem megint.
-Nem... - kezdte.
-Tudod, ezt én is mondhatnám. Amy és te. A legjobb barátnőm és a bátyám.. Szóval.. Engem sem zavar. -vártam a szavába.
-Jó oké. Igazad van. - mondta. -Szóval örülök nektek.
-Helyes. -mondtam. - Mi most felmegyünk a szobámba.
Fel is mentünk a szobámba. Beszélgettünk, szórakoztunk. De közeledett az este.
Így hát indulnia kellett.
- Ne menj el. -mondtam egy búcsúcsók után.
-Mennem kell. -mondta.
-Neee.. -de már ment is.
-Holnap találkozunk.-mondta.
-Rendben.
-Akkor jó éjszakát.
Lekisértem az ajtóig és ott még megcsókolt. Aztán elment.
Telnek a napok, hetek, hónapok. Itt volt az év vége és az érettségi. Szerencsére mindenki nagyon jó érettségit szerzett.
Aztán már következett is a nyár. A fiúk letudtak egy 2 hónapos turnét még suliidő alatt és most kapnak egy hónap szünetet. Ez alatt az egy hónap alatt Logan-nel elmentünk kettesben sok-sok helyre. Például Disneyland-be, a Central Parki Állatkertbe, és elmentünk pár napra Maui-ra. Nagyok jól éreztem itt magam, mert imádom Hawaii-t. Ott töltöttünk 4 napot, és már indultunk is haza.
Anya nagy hírrel akart szolgálni nekem és James-nek.
-James szemszöge-
Szóval Apa és Jenna összehívták az egész családot. Nagy hírük van. Bonnie Logan-nel van Hawaii-n, mi is ma értünk haza Amy-vel Párizsból.
Késő délután kimentünk Bonnie-ék elé a reptérre.
Este összeült a szűk család.
-Azért hívtuk össze a családot, mert szeretnénk bejelenteni valamit. -kezdte Apa. - Jenna és én összeházasodunk.
-Ez nagyszerű, gratulálunk. -mondtuk majdnem egyszerre Bonnie-val.
-És mikor lesz a nagy nap? -kérdeztem.
-Még nem tudjuk, de hamarosan. -válaszolt Apa.
-És szeretnénk, ha ti is részt vennétek benne. -mondta Jenna.
-Rendben - válaszolt Bon.
-Bonnie szemszöge-
Anyaék összeházasodnak. És segíteni kell. Ez egy nagyszerű hír. Imádok esküvőt szervezni.
Szóval el is kezdtük. Először is az időpontot határoztuk meg. A fiúk hamarosan nyári turnéra indulnak, és majd utána. Tehát ezen még gondolkozunk. Aztán a nap későbbi folyamán Anyával elmentünk a kedvenc tervezőjéhez, és elmondta Anya, hogy milyen ruhára is gondolt. A nyoszolyólány ruhát is Elenor fogja tervezni. Anya elmondta, hogy milyet szeretne, majd én is hozzátettem, hogy mit szeretnék.
Elenor azt mondta, hogy menjünk vissza egy-két hét múlva és megmutatja a terveket. Mi pedig hazamentünk és elkezdtünk gondolkozni a menüsoron. Nagyon izgatott vagyok!!
Most már mindenki tudja, hogy Logan és én járunk. Az idő pedig csak telik és telik. A fiúk nemsokára turnéra indulnak.
-Nagyon fogsz hiányozni. -mondta Logan.
-Te is nekem. De ezt az egy hetet indulásig ki kell használni. - mondtam.
-Igen, szerintem is. Gyere menjünk el sétálni. -válaszolt.
El is indultunk sétálni. Elmentünk a közeli parkba. Ott sokat beszélgettünk, hülyéskedtünk. Már késő délután volt amikor hazamentünk.
-Gyere be! - mondtam neki.
-Az nem lenne jó ötlet.
-Miért? -kérdeztem.
-Mert James nem szereti, ha kettesben lát minket, és még haragszik is rám.
-Nemár.. Gyere, nem haragszik. Csak megpróbál megvédeni, mert kialakult nála a tesóösztön... :)
-Jó megyek.
Bementünk és itt volt éppen James-sel Amy- is. Amy egyből jött és megölelt.
-Hogy vagy csajszi? -kérdezte.
-Jól és te? -kérdeztem vissza.
-Ez életem legboldogabb időszaka. -válaszolt majd ránézett Jamesre.
James ide jött kezet fogtak Logan-nel. Nekem meg adott egy puszit a fejemre.
-James, ugye nem zavar, hogy Logan meg én járunk? -kérdeztem.
-Ugyan már miért is zavarna. A haverom, meg a húgom... Nem, nem zavar. -mondta a már majdnem lányos 'most hazudok' hangon.
-Ne már. Most ez miért zavar? -kérdeztem megint.
-Nem... - kezdte.
-Tudod, ezt én is mondhatnám. Amy és te. A legjobb barátnőm és a bátyám.. Szóval.. Engem sem zavar. -vártam a szavába.
-Jó oké. Igazad van. - mondta. -Szóval örülök nektek.
-Helyes. -mondtam. - Mi most felmegyünk a szobámba.
Fel is mentünk a szobámba. Beszélgettünk, szórakoztunk. De közeledett az este.
Így hát indulnia kellett.
- Ne menj el. -mondtam egy búcsúcsók után.
-Mennem kell. -mondta.
-Neee.. -de már ment is.-Holnap találkozunk.-mondta.
-Rendben.
-Akkor jó éjszakát.
Lekisértem az ajtóig és ott még megcsókolt. Aztán elment.
Telnek a napok, hetek, hónapok. Itt volt az év vége és az érettségi. Szerencsére mindenki nagyon jó érettségit szerzett.
Aztán már következett is a nyár. A fiúk letudtak egy 2 hónapos turnét még suliidő alatt és most kapnak egy hónap szünetet. Ez alatt az egy hónap alatt Logan-nel elmentünk kettesben sok-sok helyre. Például Disneyland-be, a Central Parki Állatkertbe, és elmentünk pár napra Maui-ra. Nagyok jól éreztem itt magam, mert imádom Hawaii-t. Ott töltöttünk 4 napot, és már indultunk is haza.
Anya nagy hírrel akart szolgálni nekem és James-nek.
-James szemszöge-
Szóval Apa és Jenna összehívták az egész családot. Nagy hírük van. Bonnie Logan-nel van Hawaii-n, mi is ma értünk haza Amy-vel Párizsból.
Késő délután kimentünk Bonnie-ék elé a reptérre.
Este összeült a szűk család.
-Azért hívtuk össze a családot, mert szeretnénk bejelenteni valamit. -kezdte Apa. - Jenna és én összeházasodunk.
-Ez nagyszerű, gratulálunk. -mondtuk majdnem egyszerre Bonnie-val.
-És mikor lesz a nagy nap? -kérdeztem.
-Még nem tudjuk, de hamarosan. -válaszolt Apa.
-És szeretnénk, ha ti is részt vennétek benne. -mondta Jenna.
-Rendben - válaszolt Bon.
-Bonnie szemszöge-
Anyaék összeházasodnak. És segíteni kell. Ez egy nagyszerű hír. Imádok esküvőt szervezni.
Szóval el is kezdtük. Először is az időpontot határoztuk meg. A fiúk hamarosan nyári turnéra indulnak, és majd utána. Tehát ezen még gondolkozunk. Aztán a nap későbbi folyamán Anyával elmentünk a kedvenc tervezőjéhez, és elmondta Anya, hogy milyen ruhára is gondolt. A nyoszolyólány ruhát is Elenor fogja tervezni. Anya elmondta, hogy milyet szeretne, majd én is hozzátettem, hogy mit szeretnék.
Elenor azt mondta, hogy menjünk vissza egy-két hét múlva és megmutatja a terveket. Mi pedig hazamentünk és elkezdtünk gondolkozni a menüsoron. Nagyon izgatott vagyok!!
2013. június 13., csütörtök
8. rész A bál
Elérkezett a bál estéje. Mindenki nagyon csinos volt. Be is mutatom nektek a ruhákat amiben a lányok és fiúk voltak.
Jenifer Carlos húga is egy évfolyamra jár Bonnie-ékkal szóval neki ez a ruhája: ->
Amy ruhája, aki James-sel jön. (kék)
<- Ez pedig Sonia barátnőm ruhája, aki természetesen Kendall-lel jön a bálra.
Ez a szép ruha pedig Berta-é, aki Carlos-sal jön.->
Bonnie így nézett ki, Ő Logan oldalán lesz látható:
És a fiúk pedig öltönyben voltak.
-Bonnie szemszöge-
-Anya annyira izgulok. -mondtam Anyának.
-Nyugi. Jól nézel ki. - nyugtatgatott.
Úgy beszéltünk meg a fiúkkal, hogy ide jönnek hozzánk, mert itt találkozunk.
Amy, Sonia és Berta már megérkeztek. Carlos húga Jenifer is ide jött, mert mostanában nagyon sokat van velünk és kezd nagyon jó barát lenni.
A fiúk késnek.... Nagyon sokat. Logan írt egy sms-t: Szia bocsi, de nem biztos, hogy visszaérünk a bálig. Loggie.
Erre csak az volt a reakcióm, hogy: - Mivan??? A ro*adt életbe.
A lányok már tudták, hogy miért mondom ezt, mert ők is megkapták az sms-t a barátjuktól.
-Miért lett letörve mindenki? -kérdezte Jen.
-Mert a fiúk nem biztos, hogy ideérnek a bálra. - mondta Amy.
-Akkor menjünk mi öten. -mondta Jen.
- Szerintem is, ez a mi napunk lányok. Ha ideérnek jönnek. -mondtam.
A többiek is helyeseltek. Így hát elindultunk mi, lányok.
Írtunk sms-t a fiúknak, hogy ha jönnek ott találkozunk.
Odaértünk. A többiek párba voltak, mi meg csak lányok. De mi így is jól éreztük magunkat.
Az est már a felénél járt. Kicsit rossz volt, hogy a fiúk nincsenek itt.
-Na miaz? Talán mégsem kellett volna nemet mondanod- jött oda Mark.
-Szerintem életem legjobb döntése volt, hogy nemet mondtam. -válaszoltam. A lányok csak nevettek.
-Az est végén nem ezt fogod mondani, és bánni fogod. -mondta,majd elment.
Ekkor hirtelen valami megfogta a derekamat. Nagyon megijedtem és majdnem sikítottam. Megfordultam és Logan állt mögöttem. A nyakába ugrottam és megcsókoltam. A lányok még nem tudták, hogy összejöttünk, és igazából én sem voltam biztos benne.
Az egész este nagyon jól telt, de amikor Logan odaért attól fogva már egyszerűen tökéletes.
Amy ruhája, aki James-sel jön. (kék)
<- Ez pedig Sonia barátnőm ruhája, aki természetesen Kendall-lel jön a bálra.
Ez a szép ruha pedig Berta-é, aki Carlos-sal jön.->Bonnie így nézett ki, Ő Logan oldalán lesz látható:
-Bonnie szemszöge-
-Anya annyira izgulok. -mondtam Anyának.
-Nyugi. Jól nézel ki. - nyugtatgatott.
Úgy beszéltünk meg a fiúkkal, hogy ide jönnek hozzánk, mert itt találkozunk.
Amy, Sonia és Berta már megérkeztek. Carlos húga Jenifer is ide jött, mert mostanában nagyon sokat van velünk és kezd nagyon jó barát lenni.
A fiúk késnek.... Nagyon sokat. Logan írt egy sms-t: Szia bocsi, de nem biztos, hogy visszaérünk a bálig. Loggie.
Erre csak az volt a reakcióm, hogy: - Mivan??? A ro*adt életbe.
A lányok már tudták, hogy miért mondom ezt, mert ők is megkapták az sms-t a barátjuktól.
-Miért lett letörve mindenki? -kérdezte Jen.
-Mert a fiúk nem biztos, hogy ideérnek a bálra. - mondta Amy.
-Akkor menjünk mi öten. -mondta Jen.
- Szerintem is, ez a mi napunk lányok. Ha ideérnek jönnek. -mondtam.
A többiek is helyeseltek. Így hát elindultunk mi, lányok.
Írtunk sms-t a fiúknak, hogy ha jönnek ott találkozunk.
Odaértünk. A többiek párba voltak, mi meg csak lányok. De mi így is jól éreztük magunkat.
Az est már a felénél járt. Kicsit rossz volt, hogy a fiúk nincsenek itt.
-Na miaz? Talán mégsem kellett volna nemet mondanod- jött oda Mark.
-Szerintem életem legjobb döntése volt, hogy nemet mondtam. -válaszoltam. A lányok csak nevettek.
-Az est végén nem ezt fogod mondani, és bánni fogod. -mondta,majd elment.
Ekkor hirtelen valami megfogta a derekamat. Nagyon megijedtem és majdnem sikítottam. Megfordultam és Logan állt mögöttem. A nyakába ugrottam és megcsókoltam. A lányok még nem tudták, hogy összejöttünk, és igazából én sem voltam biztos benne.
Az egész este nagyon jól telt, de amikor Logan odaért attól fogva már egyszerűen tökéletes.
2013. június 12., szerda
7.rész
-Bonnie szemszöge-
A ház gyönyörű. És nemsokára költözés. Így hát mindenki hazament és másnap reggel el is kezdtük a csomagolást.
Logan éppen akkor írt amikor a legnagyobb pakolás közepén voltam, és a dobozokat vittem ki a garázsba. A telefonom elkezdett rezegni a zsebemben amitől annyira megijedtem, hogy elejtettem az összes dobozt, ami persze kiömlött.
Logan sms-e: Szia B. Nincs kedved találkozni? Loggie
Anya látta az egészet és elkezdett nevetni.
-Köszi Anya.
-Sajnálom kicsim. De ez vicces volt. És amúgy ki írta az sms-t?
-Logan. -válaszoltam egyszerűen, bár tudtam, hogy nem kerülhetem el a szokásos kérdéseket.
-Logan? Egyszerűen csak Logan? -kérdezte a szokásos ''ki a srác és mit kell tudni róla?'' hangnemben.
-James egyik barátja a bandából. - válaszoltam.
-Ahha, az a Logan. Így már tudom. És mit szeretne?
-Azt kérdezte nem találkozunk-e.
-És mit válaszoltál? -kérdezte.
-Semmit. -mondtam
-Menj csak.
-De nem hagylak egyedül a pakolásban. - kerestem kiutat.
-Majd ledolgozod ezt is. - mondta majd nevetett. -Behajtom rajtad, ne aggódj.
-Oké.
Írtam is vissza a választ: Szia Loggie. Gyere értem és megbeszéljük. 'Bé' :)
Logan kb. 20 perc múlva ott is volt. Éppen a garázsban szedtem össze a dolgokat, amiket az előbb elejtettem.
-Logan szemszöge-
Bonnie éppen a garázsban pakolt.
-Szia Bons. Mit csinálsz?- kérdeztem.
-Éppen költözünk és pakolok. -mondta. -Amúgy szia.
-Segítsek?
-Ha van kedved akkor segíthetsz. -mondta mosolyogva.
-Oké.
-Szia Logan. - köszönt az anyukája.
-Jó reggelt Mrs. Even.-mondtam.
-Ugyan már Logan, hívj csak Jenna-nak.-mondta.
-Rendben.
-Bonnie.Ha már van egy plusz segítség akkor menj és a szobádban pakolj össze.-mondta Bonnie-nak.
-Anya komolyan? Eddig soha nem küldtél fel egy fiúval sem a szobámba. -mondta gúnyosan.
-Ki mondta, hogy Logan is veled megy? - mondta az anyukája, majd kis időhúzás után - Csak vicceltem. Menjetek.
-Rendben.
Fel is mentünk a szobájába. Nagyon szép szoba. Nekem tetszik.
-Szép a szobád. -mondtam.
-Köszi! -válaszolt.
-Akkor hol kezdjük? -kérdeztem.
- Hát először a ruháimat pakoljuk be. Gondolom. -mondta.
-Ez nem volt túl meggyőző kijelentés.- viccelődtem.
-Mind egy. Pakoljuk azokat. -mondta.
Elkezdtük pakolni és közben nagyon sokat beszélgettünk. Olyan jó megismerni ezt a nagyszerű lányt.
-Bonnie szemszöge-
Nagyon sokat beszélgettünk a pakolás közben. Ekkor még nem tudtam, de Anya az ajtóban állt és hallgatózott. Az ajtó félig-meddig be volt csukva így nem is láttam, hogy ott van. Később azt mondta, hogy nagyon aranyosak voltunk együtt. De most vissza a jelenhez.
-És szép a ház ahova költöztök? -kérdezte Logan.
-Szerinted, ha nem lenne szép, beköltöznék? -válaszoltam.
-Nem! Ja most jut eszembe, anya kérdezi, hogy mikor jössz? -csak nevetett és a gödröcskéi... Ellenállhatatlan.
-Öhmm, nem tudom, ha végeztünk mindennel.
-Oké. Majd mondom neki. -válaszolt.
-És az új szobád milyen? -kérdete.
-Hát, majd meglátod. -mondtam és mosolyogtam.
-Oké.
Az egész ház tele van dobozokkal. Az én szobámban már majdnem végeztünk. Logan bohóckodott a ruháimmal és volt amit fel is vett. Nagyon aranyos volt...És vicces is.
-És akkor a bálra... öhm... együtt megyünk ugye? -kérdezte bizonytalanul.
-Igen. Együtt. És ha jót akarsz magadnak eljössz velem venni egy csini rucit!
-Rendben. Értettem főnök. - mondta.
-Menjetek el Bonnie, mert késő lesz és nem találsz szép ruhát. - mondta anya amikor lementünk a konyhába.
-Most? -kérdeztem.
-Ha végeztetek a szobáddal és Logan is ráér akkor igen. -mondta.
-És miért kell oda Logan is? - kérdeztem és Logan felé fordultam: -Már bocsi!
-Mert nem szeretnélek elengedni egyedül. -válaszolt Anya.
-És én leszek a kísérőd! -mondta Logan.
-Jogos. Mi végeztünk. -mondtam.
-Akkor menjetek. És Logan vigyázz az én picikémre. - mondta Anya.
-Ne aggódjon vigyázok. - ekkor Anya csúnyán nézett rá, mert mondta neki már, hogy ne magázza. Logan kapcsolt és kijavította magát: - Ne aggódj. Bocsi.
-Na indulás. -küldött minket Anya. El is indultunk.
Bementünk nagyon sok boltba. Logan nem volt nagy segítség, mert mindegyik ruhára azt mondta, hogy tetszik neki és hogy nagyon jól áll. Végül megtaláltuk azt a ruhát amire Logan nem tudta azt mondani, hogy jól áll, mert teljesen elállt a szava.
-Logan szemszöge-
A nagy körút után hazavittem Bonnie-t.
-Tudod Bon, nem szeretek vásárolni, de veled nagyon jó volt. - mondtam.
-Köszi.
-És az egész nap nagyon jó volt amit veled töltöttem. - folytattam.
-Ennek nagyon örülök. És én is így vagyok vele. Nagyon jó volt veled ma. -mondta.
Egyre közelebb hajoltam, és megcsókoltam. Nagyon örültem neki, hogy hagyta magát. Ez azt jelenti, hogy én is tetszem neki. Remélem.
A ház gyönyörű. És nemsokára költözés. Így hát mindenki hazament és másnap reggel el is kezdtük a csomagolást.
Logan éppen akkor írt amikor a legnagyobb pakolás közepén voltam, és a dobozokat vittem ki a garázsba. A telefonom elkezdett rezegni a zsebemben amitől annyira megijedtem, hogy elejtettem az összes dobozt, ami persze kiömlött.
Logan sms-e: Szia B. Nincs kedved találkozni? Loggie
Anya látta az egészet és elkezdett nevetni.
-Köszi Anya.
-Sajnálom kicsim. De ez vicces volt. És amúgy ki írta az sms-t?
-Logan. -válaszoltam egyszerűen, bár tudtam, hogy nem kerülhetem el a szokásos kérdéseket.
-Logan? Egyszerűen csak Logan? -kérdezte a szokásos ''ki a srác és mit kell tudni róla?'' hangnemben.
-James egyik barátja a bandából. - válaszoltam.
-Ahha, az a Logan. Így már tudom. És mit szeretne?
-Azt kérdezte nem találkozunk-e.
-És mit válaszoltál? -kérdezte.
-Semmit. -mondtam
-Menj csak.
-De nem hagylak egyedül a pakolásban. - kerestem kiutat.
-Majd ledolgozod ezt is. - mondta majd nevetett. -Behajtom rajtad, ne aggódj.
-Oké.
Írtam is vissza a választ: Szia Loggie. Gyere értem és megbeszéljük. 'Bé' :)
Logan kb. 20 perc múlva ott is volt. Éppen a garázsban szedtem össze a dolgokat, amiket az előbb elejtettem.
-Logan szemszöge-
Bonnie éppen a garázsban pakolt.
-Szia Bons. Mit csinálsz?- kérdeztem.
-Éppen költözünk és pakolok. -mondta. -Amúgy szia.
-Segítsek?
-Ha van kedved akkor segíthetsz. -mondta mosolyogva.
-Oké.
-Szia Logan. - köszönt az anyukája.
-Jó reggelt Mrs. Even.-mondtam.
-Ugyan már Logan, hívj csak Jenna-nak.-mondta.
-Rendben.
-Bonnie.Ha már van egy plusz segítség akkor menj és a szobádban pakolj össze.-mondta Bonnie-nak.
-Anya komolyan? Eddig soha nem küldtél fel egy fiúval sem a szobámba. -mondta gúnyosan.
-Ki mondta, hogy Logan is veled megy? - mondta az anyukája, majd kis időhúzás után - Csak vicceltem. Menjetek.
-Rendben.
Fel is mentünk a szobájába. Nagyon szép szoba. Nekem tetszik.
-Köszi! -válaszolt.
-Akkor hol kezdjük? -kérdeztem.
- Hát először a ruháimat pakoljuk be. Gondolom. -mondta.
-Ez nem volt túl meggyőző kijelentés.- viccelődtem.
-Mind egy. Pakoljuk azokat. -mondta.
Elkezdtük pakolni és közben nagyon sokat beszélgettünk. Olyan jó megismerni ezt a nagyszerű lányt.
-Bonnie szemszöge-
Nagyon sokat beszélgettünk a pakolás közben. Ekkor még nem tudtam, de Anya az ajtóban állt és hallgatózott. Az ajtó félig-meddig be volt csukva így nem is láttam, hogy ott van. Később azt mondta, hogy nagyon aranyosak voltunk együtt. De most vissza a jelenhez.
-És szép a ház ahova költöztök? -kérdezte Logan.
-Szerinted, ha nem lenne szép, beköltöznék? -válaszoltam.
-Nem! Ja most jut eszembe, anya kérdezi, hogy mikor jössz? -csak nevetett és a gödröcskéi... Ellenállhatatlan.
-Öhmm, nem tudom, ha végeztünk mindennel.
-Oké. Majd mondom neki. -válaszolt.
-És az új szobád milyen? -kérdete.
-Hát, majd meglátod. -mondtam és mosolyogtam.
-Oké.
Az egész ház tele van dobozokkal. Az én szobámban már majdnem végeztünk. Logan bohóckodott a ruháimmal és volt amit fel is vett. Nagyon aranyos volt...És vicces is.
-És akkor a bálra... öhm... együtt megyünk ugye? -kérdezte bizonytalanul.
-Igen. Együtt. És ha jót akarsz magadnak eljössz velem venni egy csini rucit!
-Rendben. Értettem főnök. - mondta.
-Menjetek el Bonnie, mert késő lesz és nem találsz szép ruhát. - mondta anya amikor lementünk a konyhába.
-Most? -kérdeztem.
-Ha végeztetek a szobáddal és Logan is ráér akkor igen. -mondta.
-És miért kell oda Logan is? - kérdeztem és Logan felé fordultam: -Már bocsi!
-Mert nem szeretnélek elengedni egyedül. -válaszolt Anya.
-És én leszek a kísérőd! -mondta Logan.
-Jogos. Mi végeztünk. -mondtam.
-Akkor menjetek. És Logan vigyázz az én picikémre. - mondta Anya.
-Ne aggódjon vigyázok. - ekkor Anya csúnyán nézett rá, mert mondta neki már, hogy ne magázza. Logan kapcsolt és kijavította magát: - Ne aggódj. Bocsi.
-Na indulás. -küldött minket Anya. El is indultunk.
Bementünk nagyon sok boltba. Logan nem volt nagy segítség, mert mindegyik ruhára azt mondta, hogy tetszik neki és hogy nagyon jól áll. Végül megtaláltuk azt a ruhát amire Logan nem tudta azt mondani, hogy jól áll, mert teljesen elállt a szava.
-Logan szemszöge-
A nagy körút után hazavittem Bonnie-t.
-Tudod Bon, nem szeretek vásárolni, de veled nagyon jó volt. - mondtam.
-Köszi.
-És az egész nap nagyon jó volt amit veled töltöttem. - folytattam.
-Ennek nagyon örülök. És én is így vagyok vele. Nagyon jó volt veled ma. -mondta.
Egyre közelebb hajoltam, és megcsókoltam. Nagyon örültem neki, hogy hagyta magát. Ez azt jelenti, hogy én is tetszem neki. Remélem.
2013. június 11., kedd
6. rész
-Bonnie szemszöge-
Hirtelen az álomvilágomból a való világban ébredtem. Jelzett a telefonom, hogy ideje felkelni.
Nagy nehezen fel is keltem. Elkezdtem készülődni. Kiválasztottam a ruhámat.
Aztán leballagtam a konyhába. A szokásos módon vártam, hogy a lányok jöjjenek és együtt menjünk suliba.
De nem jöttek.
Így hát egyedül indultam. És gyalog, mert nem találtam a kocsikulcsomat és hát a lányokkal is mindig gyalog megyünk.
*Suliban*
-Szia elveszett. -köszöntött Sonia.
-Én elveszett? - kérdeztem. -én kerestelek, de nem vetted fel.
-És ahogy észrevetted nem voltam suliban sem.- mondta.
-Igen észrevettem. Beteg voltál? - kérdeztem.
-Igen. Sajna elkaptam valamit az unokahúgomtól.- válaszolt.
Amy csak elment mellettünk.
-Amy. Azért mert Jemes-sel jársz már le is kell szarni minket? -kérdezte dühösen Sonia.
-Nem Sonia, de aki a pasimmal bunkó, az velem is.- válaszolt.
-Tudod Amy, James-sel kibékültünk. -mondtam.
-Tényleg és mikor találkoztatok?-kérdezte.
-James a bátyám. Ezentúl nagyok sokat fogok vele találkozni...- válaszoltam, majd otthagytam és bemenetem a terembe.
-Tényleg? Ezt nem tudtam. -mondta Amy, majd leült a szokásos helyére.
Becsengettek.
- Jó reggelt!- kezdte Mrs. Lern. -Remélem mindenki kipihente magát a hétvégén.
Ohh, Miss Martinez megtisztel minket a jelenlétével.
-Beteg voltam tanárnő. -válaszolt Sonia.
-Gyerekek, ma végre megismerhetitek az új osztálytársaitokat. -folytatta Mrs. Lern.
-Fiúk bejönnétek?
És ekkor legnagyobb meglepetésemre belépett Kendall, Logan, James és Carlos is.
Mindenki csodálkozott. A fiúk bemutatkoztak, bár erre nem volt nagy szükség.
-Üljenek le uraim.- mondta Mrs. Lern.
Logan odaült a másik oldalamra mert ott maradt hely. James persze Logan mellé.
-Logan szemszöge-
-Szia B. -köszöntem Bonnie-nak.
-Szia Loggie. -mondta. -látom tetszik a 'bé' betű.
-Igen, mert a te neved is 'bével' kezdődik. -mondta majd elmosolyodott. - És a pulcsid, király. Nagyon tetszik.
-Mrs. Even és Mr. Henderson. Ugye nem beszélgetnek az órámon? -kérdezte a tanárnő.
-Nem! -válaszolta Bonnie. Mi persze összenéztünk és mosolyogtunk.
Matek óra volt. Elvesztünk a matekban.
Lassan eltelt az óra és szünet jött.
Bonnie-val beszélgettünk.
-Nem is mondtad, hogy ma jössz! -mondta Bon.
-Bonnie. Mondjuk azt, hogy elfelejtettem.
-Persze. Gondolom Loggie. -mondta mosolyogva.
-Logan adnál autógrammot és csinálhatnánk közös képet.- mondta Nicky.
-Persze. Majd beszélünk.-mondtam.
-Bonnie szemszöge-
El sem hiszem, nagyon gyorsan telik az idő. Máris itt a félév. És a szalagavatós bál.
-Héjj Bonnie. Mizu? -jött Mark.(Mark az osztály leghelyesebb sráca, volt...)
-Szia Mark.
-Van kedved velem jönni a szalagavatós bálra?- kérdezte.
Ránéztem Logan-re és Ő is engem nézett. összemosolyogtunk.
-Bocsi Mark, de nincs kedvem.-mondtam.
-Mi? Nem. Nekem egy lány sem mond nemet.- akadt ki.
-Mark. Figyelj. Én mással megyek a bálba. -mondtam.
-Nekem te nem mondhatsz nemet.
-Hát megtörtént. Bocsi.- mondtam majd elmentem.
-Bons ez nagy volt! -ugrált körülöttem Sonia. - Végre megmondta neki valaki.
-És amúgy kivel mész? -kérdezte Amy.
-Hát nem tudom. -válaszoltam.
-Nyugi Logan ugyis megkérdezi majd. - nyugtatott meg Berta.
-Köszi ez megnyugtató volt számomra. -mondtam.
- Mi volt megnyugtató? -kérdezi Logan.
-Áh semmi. -mondta Berta.
-B. mit szeretett volna a srác. -kérdezte.
-Semmit. -mondtam.
-Azt kérdezte, hogy elmegy-e vele a szalagavatóra. -vágta rá Amy.
-És mit válaszoltál? -kérdezte kíváncsian.
-Azt, hogy nem megyek a bálba. -már megint füllentettem, ez a srác ezt hozza ki belőlem.
-Miért? - kérdezett megint.
-Nem tudom. Nincs kedvem.
-És velem sincs kedved eljönni? -kérdezte.
-Hát lehet. - mondtam.
-Rendben akkor majd még megbeszéljük a ruhadolgot.
-Oké.
Teljesen elájultam. Logan Henderson-nal megyek a szalagavatós bálra.
Ma szerencsére csak 4 óránk volt. James a 4. óra után odajött hozzám.
-Apa hívott. Velem jössz haza. Vagyis hozzátok. Mutatni akarnak valamit.
-Oké, úgy sincs dolgom. -mondtam.
-Akkor indulhatunk? -kérdezte.
-Igen. Sziasztok lányok és fiúk. -köszöntem el Sonia-tól, Berta-tól, Amy-től, Kendall-től, Logan-től és Carlos-tól.
Elindultunk haza.Szerencsére James autóval jött suliba így gyorsan hazaértünk.
-Sziasztok -köszöntött anya és Nick.
-Sziasztok- mi is.
-Mutatni szeretnénk valamit.- mondta Nick.
-És mi az? -kérdeztem kíváncsian.
-Egy ház. -monda anya.
-Ház? -kérdezte James.
-Igen.Összeköltözünk és négyen fogunk lakni. -mondta Nick.
-Tényleg? -kérdeztem. -Együtt? Nem korai még?
-Nem. Jó lesz meglátjátok. -mondta anya.
-Oké. Indulhatunk? -mondta James.
Elindultunk a házhoz. Egyszerűen lenyűgözött.
Kívülről így néz ki.
-Teniszpályával van a ház, mert Nick és Te is Bonnie szeretsz játszani. -mondta anya.
-Ez nagyszerű. Akkor kihívhatlak egy meccsre? -kérdezte Nick.
-Most éppen nem vagyok úgy öltözve. De nemsokára játszhatunk. -mondtam.
-Szép. És mikor költözünk? -kérdezte James.
-Hát szeretnénk még ebben a hónapban. -mondta Nick.
-Remek. -mondtam.
-Na hogy tetszik a ház? -kérdezte anya.
-Nekem nagyon! -mondtam.
-Nekem is. -mondta James.
Hirtelen az álomvilágomból a való világban ébredtem. Jelzett a telefonom, hogy ideje felkelni.
Nagy nehezen fel is keltem. Elkezdtem készülődni. Kiválasztottam a ruhámat.
De nem jöttek.
Így hát egyedül indultam. És gyalog, mert nem találtam a kocsikulcsomat és hát a lányokkal is mindig gyalog megyünk.
*Suliban*
-Szia elveszett. -köszöntött Sonia.
-Én elveszett? - kérdeztem. -én kerestelek, de nem vetted fel.
-És ahogy észrevetted nem voltam suliban sem.- mondta.
-Igen észrevettem. Beteg voltál? - kérdeztem.
-Igen. Sajna elkaptam valamit az unokahúgomtól.- válaszolt.
Amy csak elment mellettünk.
-Amy. Azért mert Jemes-sel jársz már le is kell szarni minket? -kérdezte dühösen Sonia.
-Nem Sonia, de aki a pasimmal bunkó, az velem is.- válaszolt.
-Tudod Amy, James-sel kibékültünk. -mondtam.
-Tényleg és mikor találkoztatok?-kérdezte.
-James a bátyám. Ezentúl nagyok sokat fogok vele találkozni...- válaszoltam, majd otthagytam és bemenetem a terembe.
-Tényleg? Ezt nem tudtam. -mondta Amy, majd leült a szokásos helyére.
Becsengettek.
- Jó reggelt!- kezdte Mrs. Lern. -Remélem mindenki kipihente magát a hétvégén.
Ohh, Miss Martinez megtisztel minket a jelenlétével.
-Beteg voltam tanárnő. -válaszolt Sonia.
-Gyerekek, ma végre megismerhetitek az új osztálytársaitokat. -folytatta Mrs. Lern.
-Fiúk bejönnétek?
És ekkor legnagyobb meglepetésemre belépett Kendall, Logan, James és Carlos is.
Mindenki csodálkozott. A fiúk bemutatkoztak, bár erre nem volt nagy szükség.
-Üljenek le uraim.- mondta Mrs. Lern.
Logan odaült a másik oldalamra mert ott maradt hely. James persze Logan mellé.
-Logan szemszöge-
-Szia B. -köszöntem Bonnie-nak.
-Szia Loggie. -mondta. -látom tetszik a 'bé' betű.
-Igen, mert a te neved is 'bével' kezdődik. -mondta majd elmosolyodott. - És a pulcsid, király. Nagyon tetszik.
-Mrs. Even és Mr. Henderson. Ugye nem beszélgetnek az órámon? -kérdezte a tanárnő.
-Nem! -válaszolta Bonnie. Mi persze összenéztünk és mosolyogtunk.
Matek óra volt. Elvesztünk a matekban.
Lassan eltelt az óra és szünet jött.
Bonnie-val beszélgettünk.
-Nem is mondtad, hogy ma jössz! -mondta Bon.
-Bonnie. Mondjuk azt, hogy elfelejtettem.
-Persze. Gondolom Loggie. -mondta mosolyogva.
-Logan adnál autógrammot és csinálhatnánk közös képet.- mondta Nicky.
-Persze. Majd beszélünk.-mondtam.
-Bonnie szemszöge-
El sem hiszem, nagyon gyorsan telik az idő. Máris itt a félév. És a szalagavatós bál.
-Héjj Bonnie. Mizu? -jött Mark.(Mark az osztály leghelyesebb sráca, volt...)
-Szia Mark.
-Van kedved velem jönni a szalagavatós bálra?- kérdezte.
Ránéztem Logan-re és Ő is engem nézett. összemosolyogtunk.
-Bocsi Mark, de nincs kedvem.-mondtam.
-Mi? Nem. Nekem egy lány sem mond nemet.- akadt ki.
-Mark. Figyelj. Én mással megyek a bálba. -mondtam.
-Nekem te nem mondhatsz nemet.
-Hát megtörtént. Bocsi.- mondtam majd elmentem.
-Bons ez nagy volt! -ugrált körülöttem Sonia. - Végre megmondta neki valaki.
-És amúgy kivel mész? -kérdezte Amy.
-Hát nem tudom. -válaszoltam.
-Nyugi Logan ugyis megkérdezi majd. - nyugtatott meg Berta.
-Köszi ez megnyugtató volt számomra. -mondtam.
- Mi volt megnyugtató? -kérdezi Logan.
-Áh semmi. -mondta Berta.
-B. mit szeretett volna a srác. -kérdezte.
-Semmit. -mondtam.
-Azt kérdezte, hogy elmegy-e vele a szalagavatóra. -vágta rá Amy.
-És mit válaszoltál? -kérdezte kíváncsian.
-Azt, hogy nem megyek a bálba. -már megint füllentettem, ez a srác ezt hozza ki belőlem.
-Miért? - kérdezett megint.
-Nem tudom. Nincs kedvem.
-És velem sincs kedved eljönni? -kérdezte.
-Hát lehet. - mondtam.
-Rendben akkor majd még megbeszéljük a ruhadolgot.
-Oké.
Teljesen elájultam. Logan Henderson-nal megyek a szalagavatós bálra.
Ma szerencsére csak 4 óránk volt. James a 4. óra után odajött hozzám.
-Apa hívott. Velem jössz haza. Vagyis hozzátok. Mutatni akarnak valamit.
-Oké, úgy sincs dolgom. -mondtam.
-Akkor indulhatunk? -kérdezte.
-Igen. Sziasztok lányok és fiúk. -köszöntem el Sonia-tól, Berta-tól, Amy-től, Kendall-től, Logan-től és Carlos-tól.
Elindultunk haza.Szerencsére James autóval jött suliba így gyorsan hazaértünk.
-Sziasztok -köszöntött anya és Nick.
-Sziasztok- mi is.
-Mutatni szeretnénk valamit.- mondta Nick.
-És mi az? -kérdeztem kíváncsian.
-Egy ház. -monda anya.
-Ház? -kérdezte James.
-Igen.Összeköltözünk és négyen fogunk lakni. -mondta Nick.
-Tényleg? -kérdeztem. -Együtt? Nem korai még?
-Nem. Jó lesz meglátjátok. -mondta anya.
-Oké. Indulhatunk? -mondta James.
Elindultunk a házhoz. Egyszerűen lenyűgözött.
Kívülről így néz ki.
-Ez nagyszerű. Akkor kihívhatlak egy meccsre? -kérdezte Nick.
-Most éppen nem vagyok úgy öltözve. De nemsokára játszhatunk. -mondtam.
-Szép. És mikor költözünk? -kérdezte James.
-Hát szeretnénk még ebben a hónapban. -mondta Nick.
-Remek. -mondtam.
-Na hogy tetszik a ház? -kérdezte anya.
-Nekem nagyon! -mondtam.
-Nekem is. -mondta James.
2013. június 10., hétfő
5. rész
-Bonnie szemszöge-
-Szóval, miért érdekel ennyire, hogy mi lesz velem, meg James-sel? -kérdeztem.
- Mert James az egyik legjobb barátom, te meg....
-A legjobb havercsajod?
-Igen.
Elindultunk James felé.
-Akkor én most megyek is. - mondta Logan.
- Kettesben hagysz minket?
-Igen, kettesben kell beszélnetek. -mondta.
-Oké. - De a tekintetemben látszott a "ne menj el" pillantás.
-James szemszöge-
-Szia Bonnie.
-Szia.
-Szóval... Logan elmagyarázta a helyzetet. És bocsi. -kezdtem bele.
-Tény bunkó voltam Veled, mert csúnyán válaszoltam. - mondta. - Én bocsi.
-Semmi baj. Szóval hugicám leszel?
-Igen, úgy tűnik. -mondta.
-És mi van veletek Logan-nel? -kérdeztem, majd megemeltem a szemöldököm.
- Barátok vagyunk.
-Hallottam, van valakid.
-Öhhm.. Igen. -válaszolt.
-Bemutatod? - kérdeztem.
-Talán.
-Oké.
Rendeltünk egy kávét, én forrócsokit. Megittuk. Aztán azt mondtam, hogy hazaviszem. El is vittem haza.
-Bonnie szemszöge-
James-sel kibékültünk. Ez jó, mivel tesók vagyunk.
-Gyere be! - mondtam.
-Oké.
-Kérsz valamit? -kérdeztem.
-Egy üccsi jöhet. -válaszolt miközben félig-meddig lefeküdt a kanapén.
- Kóla? Narancs?
-Narancs. -odavittem neki. - Köszi Hugi.
Eljött a másnap. Logan írt egy sms-t: Szia akkor ma hol talizunk hármasban? Loggie
Mi a francot csináljak? - gondoltam magamban.
Gyorsan felhívtam Luis-t. Luis egy nagyon régi, és jó barátom.
-Szia Luis.
-Bonnie szia. Rég beszéltünk.
-Lenne egy nagy kérésem.
-Mond csak bátran. -mondta.
-El kéne játszanod, hogy összejöttünk, mert azt kamuztam, hogy alakul valami valakivel.-válaszoltam.
-Oké, de mond ki az? Csak, hogy tudja pár dolgot.
-Egy srác.
-Gondoltam. Pontosabban? -kérdezte.
-A neve Logan.
- Logan? Ismerek egy pár Logan-t.
-Logan Henderson.-mondtam.
-Uhh. Éppen a hugával Tessával járok és már ismerjünk egymást.
- A francba. Akkor mind egy. Azért köszi.
-Bocsi, hogy nem tudtam segíteni. -mondta.
- Semmi baj. Szia.
-Szia.
A francba!!! Ne már, most mit csináljak? - gondoltam.
De vissza kell írnom Logan-nek.
Szia Loggie! :) Mondjuk a parkban? 1 óra múlva. B.
És érkezett is a válasz: Oké. 1 óra múlva B. :)
Elkezdtem készülődni.
Ezt a szettet választottam.
Elindultam a parkba, mert így is sok időt töltöttem azzal, hogy készülődjek.
-Logan szemszöge-
A parkban vagyok. Kíváncsi vagyok erre a srácra, aki így elcsábította Bonnie fejét. Nekem is nagyon tetszik. Remélem nem komoly a srác.
Meglátom Bonnie-t. De egyedül jön.
-Helló napsugár.
-Szia Loggie.
-Látom nagyon tetszik ez a név. -mondtam. - És amúgy csinos vagy.
-Köszi.
-Szóval a srác?- kérdeztem, de már mosolyogtam.
- Ne mosolyogj így. Mondjuk úgy, hogy nem jól alakultak a dolgok. -mondta.
-Szóval akkor,most nincs senkid? - kérdeztem.
- De azt hiszem van. - odalépett hozzám és megcsókolt.
-Ez elég váratlanul ért. Tudom ám jobban is csinálni. - mentegetőzött.
-Logan! Logan!- hallottam a hangot. -El fogsz késni.
-Mi?? A francba elaludtam és csak álom volt.
-De biztos jó volt az álom!- mondta Kendall.
-El fogok késni. - kiáltottam.
-Bonnie szemszöge-
Logan késik.Pedig én voltam késésben.
-Szia. Bocsi, hogy késtem.
-Szia. Semmi baj én is csak most jöttem.-válaszoltam.
-Kicsit elaludtam. -mondta mosolyogva. - És csinos vagy.
-Köszi. A srác nem tudott eljönni.-mondtam.
-Oh.. ne már. Ki tudsz találni jobbat is!- mondta.
-Mi? Nem értelek.
-Jaj ugyan már B. -mondta.
-Oké, nincs senki. Ezt akartad hallani? -kérdeztem.
-Így már más. - mondta, majd odajött és átölelt. - De miért mondtad azt?
-Mert húzni akartam az agyad.
-Értem. - mondta és megpuszilta a fejem.-Gyere, együnk egy fagyit.
-Oké. - most már én is átöleltem.
Elmentünk fagyizni. Jól elhülyültünk. Nagyon jól éreztem magam.
-Beszéltél azóta a lányokkal?- kérdezte.
-Nem.
-De miért?
-Nem tudom. Talán a Starbucks-os eset miatt.
-Nem tudják miről maradnak le.
-Most már el kell mennem haza, mert holnap suli van.- mondtam.
-Rendben hazaviszlek.
-Köszi. -mondtam.
El is vitt haza.
-Nem jössz be? - kérdeztem.
-Nem, megyek haza, mert holnap suliba kell menned. És biztosan tanulni fogsz. Nem akarlak zavarni.
-Ha tudnád mikor tanultam utoljára, meglepődnél. -mondtam. -Akkor szia.
-Szia.
Bementem és James már a nappaliban várt.
-Azt hittem csak barátok vagytok! - akadt ki.
-Neked is szia. Tudod, egyre többször felejtesz el köszönni.- mondtam.
-Bocsi. De akkor is azt mondtad, hogy csak barátok vagytok! És a másik srác?!?
-Nincs másik srác James!- válaszoltam. - De azt hittem, hogy támogatnál minket.
-Hát... A legjobb barátom és a húgom?
-Ohh tegnap még utáltál, ma meg már húgom? Ez érdekes.
-Nem. nem utáltalak. -mondta.
-Oké, akkor most megyek a szobámba.
-Helyes, menj is. - jött utánam.- De azért közben mesélhetsz.
-Mit szeretnél tudni? - kérdeztem.
-Hát mi volt ma? - mosolygott és húzta a szemöldökét.
-Nem fogok erről beszélni! - és rácsaptam az ajtót. -Most lefekszem aludni!
-Ezzel még nincs vége.
Persze előtte még lezuhanyoztam. Aztán alvás.
-Szóval, miért érdekel ennyire, hogy mi lesz velem, meg James-sel? -kérdeztem.
- Mert James az egyik legjobb barátom, te meg....
-A legjobb havercsajod?
-Igen.
Elindultunk James felé.
-Akkor én most megyek is. - mondta Logan.
- Kettesben hagysz minket?
-Igen, kettesben kell beszélnetek. -mondta.
-Oké. - De a tekintetemben látszott a "ne menj el" pillantás.
-James szemszöge-
-Szia Bonnie.
-Szia.
-Szóval... Logan elmagyarázta a helyzetet. És bocsi. -kezdtem bele.
-Tény bunkó voltam Veled, mert csúnyán válaszoltam. - mondta. - Én bocsi.
-Semmi baj. Szóval hugicám leszel?
-Igen, úgy tűnik. -mondta.
-És mi van veletek Logan-nel? -kérdeztem, majd megemeltem a szemöldököm.
- Barátok vagyunk.
-Hallottam, van valakid.
-Öhhm.. Igen. -válaszolt.
-Bemutatod? - kérdeztem.
-Talán.
-Oké.
Rendeltünk egy kávét, én forrócsokit. Megittuk. Aztán azt mondtam, hogy hazaviszem. El is vittem haza.
-Bonnie szemszöge-
James-sel kibékültünk. Ez jó, mivel tesók vagyunk.
-Gyere be! - mondtam.
-Oké.
-Kérsz valamit? -kérdeztem.
-Egy üccsi jöhet. -válaszolt miközben félig-meddig lefeküdt a kanapén.
- Kóla? Narancs?
-Narancs. -odavittem neki. - Köszi Hugi.
Eljött a másnap. Logan írt egy sms-t: Szia akkor ma hol talizunk hármasban? Loggie
Mi a francot csináljak? - gondoltam magamban.
Gyorsan felhívtam Luis-t. Luis egy nagyon régi, és jó barátom.
-Szia Luis.
-Bonnie szia. Rég beszéltünk.
-Lenne egy nagy kérésem.
-Mond csak bátran. -mondta.
-El kéne játszanod, hogy összejöttünk, mert azt kamuztam, hogy alakul valami valakivel.-válaszoltam.
-Oké, de mond ki az? Csak, hogy tudja pár dolgot.
-Egy srác.
-Gondoltam. Pontosabban? -kérdezte.
-A neve Logan.
- Logan? Ismerek egy pár Logan-t.
-Logan Henderson.-mondtam.
-Uhh. Éppen a hugával Tessával járok és már ismerjünk egymást.
- A francba. Akkor mind egy. Azért köszi.
-Bocsi, hogy nem tudtam segíteni. -mondta.
- Semmi baj. Szia.
-Szia.
A francba!!! Ne már, most mit csináljak? - gondoltam.
De vissza kell írnom Logan-nek.
Szia Loggie! :) Mondjuk a parkban? 1 óra múlva. B.
És érkezett is a válasz: Oké. 1 óra múlva B. :)
Elkezdtem készülődni.
Ezt a szettet választottam.
Elindultam a parkba, mert így is sok időt töltöttem azzal, hogy készülődjek.
-Logan szemszöge-
A parkban vagyok. Kíváncsi vagyok erre a srácra, aki így elcsábította Bonnie fejét. Nekem is nagyon tetszik. Remélem nem komoly a srác.
Meglátom Bonnie-t. De egyedül jön.
-Helló napsugár.
-Szia Loggie.
-Látom nagyon tetszik ez a név. -mondtam. - És amúgy csinos vagy.
-Köszi.
-Szóval a srác?- kérdeztem, de már mosolyogtam.
- Ne mosolyogj így. Mondjuk úgy, hogy nem jól alakultak a dolgok. -mondta.
-Szóval akkor,most nincs senkid? - kérdeztem.
- De azt hiszem van. - odalépett hozzám és megcsókolt.
-Ez elég váratlanul ért. Tudom ám jobban is csinálni. - mentegetőzött.
-Logan! Logan!- hallottam a hangot. -El fogsz késni.
-Mi?? A francba elaludtam és csak álom volt.
-De biztos jó volt az álom!- mondta Kendall.
-El fogok késni. - kiáltottam.
-Bonnie szemszöge-
Logan késik.Pedig én voltam késésben.
-Szia. Bocsi, hogy késtem.
-Szia. Semmi baj én is csak most jöttem.-válaszoltam.
-Kicsit elaludtam. -mondta mosolyogva. - És csinos vagy.
-Köszi. A srác nem tudott eljönni.-mondtam.
-Oh.. ne már. Ki tudsz találni jobbat is!- mondta.
-Mi? Nem értelek.
-Jaj ugyan már B. -mondta.
-Oké, nincs senki. Ezt akartad hallani? -kérdeztem.
-Így már más. - mondta, majd odajött és átölelt. - De miért mondtad azt?
-Mert húzni akartam az agyad.
-Értem. - mondta és megpuszilta a fejem.-Gyere, együnk egy fagyit.
-Oké. - most már én is átöleltem.
Elmentünk fagyizni. Jól elhülyültünk. Nagyon jól éreztem magam.
-Beszéltél azóta a lányokkal?- kérdezte.
-Nem.
-De miért?
-Nem tudom. Talán a Starbucks-os eset miatt.
-Nem tudják miről maradnak le.
-Most már el kell mennem haza, mert holnap suli van.- mondtam.
-Rendben hazaviszlek.
-Köszi. -mondtam.
El is vitt haza.
-Nem jössz be? - kérdeztem.
-Nem, megyek haza, mert holnap suliba kell menned. És biztosan tanulni fogsz. Nem akarlak zavarni.
-Ha tudnád mikor tanultam utoljára, meglepődnél. -mondtam. -Akkor szia.
-Szia.
Bementem és James már a nappaliban várt.
-Azt hittem csak barátok vagytok! - akadt ki.
-Neked is szia. Tudod, egyre többször felejtesz el köszönni.- mondtam.
-Bocsi. De akkor is azt mondtad, hogy csak barátok vagytok! És a másik srác?!?
-Nincs másik srác James!- válaszoltam. - De azt hittem, hogy támogatnál minket.
-Hát... A legjobb barátom és a húgom?
-Ohh tegnap még utáltál, ma meg már húgom? Ez érdekes.
-Nem. nem utáltalak. -mondta.
-Oké, akkor most megyek a szobámba.
-Helyes, menj is. - jött utánam.- De azért közben mesélhetsz.
-Mit szeretnél tudni? - kérdeztem.
-Hát mi volt ma? - mosolygott és húzta a szemöldökét.
-Nem fogok erről beszélni! - és rácsaptam az ajtót. -Most lefekszem aludni!
-Ezzel még nincs vége.
Persze előtte még lezuhanyoztam. Aztán alvás.
2013. június 9., vasárnap
4.rész
-Bonnie szemszöge-
Aztán elindultunk befelé. Logan mögöttem jött és megfogta a fenekem...Én pedig reflexből megfordultam és pofon vágtam.
-Ezt miért csináltad? - kérdezte Amy.
-Reflex. -válaszoltam.
- Reflex? Mivan? - kérdezte Kendall.
- Semmi, hagyjuk. - mondtam.
- Bonnie várnál egy kicsit? Beszélni szeretnék veled. - mondta Logan.
- Bocsi, de én meg nem szeretnék veled. -mondtam és bementem.
- Ez bunkó volt. - mondta James.
- Ez van tudod? Én ilyen vagyok. És majd megszokod! -mondtam, még bunkóbban.
- Ne már Bons. - mondta Sonia.
-Jó, akkor azt hiszem jobb lesz, ha megyek. Nem gondoltam, hogy a fiúk is jönnek. - mondtam, majd elindultam kifelé.
Logan jött utánam. - Bonnie várj. - mondta.
- Mit szeretnél? - kérdeztem.
-Elvihetlek haza? -kérdezte.
- Oké, úgy sincs kedvem sétálni. - válaszoltam. Odamentünk a kocsijához, kinyitotta nekem az ajtót. - Ja és bocsi amiért...
- Amiért letapiztál? -kérdeztem.
-Nos.. Igen. -válaszolt.
-Bocsi, hogy megütöttelek. - mondtam.
- Megérdemeltem. - mosolyodott el.
Hazavitt, majd kiszállt a kocsiból és ha kicsit gyorsabb ki is tudja nyitni nekem az ajtót.
-Szóval... Lenne kedved eljönni velem valahová egyszer, mostanában?- kérdezte.
-Bocsi, de most éppen alakul valami egy sráccal és...- füllentettem.
-Ohh értem. Akkor barátok? - kérdezte.
-Barátok. - válaszoltam.
- De azért megadod a számod? - kérdezte. -Hiszen baráti tanácsokat még kérhetek.
- Igen, megadom. Add a telód. - beírtam a számomat a telefonjába, majd elköszöntünk egymástól.
Felmentem a szobámba. Anya nem volt itthon éppen Nick-kel volt.
10 perc múlva hívnak.
-Szia itt Logan. Csak ellenőriztem, hogy nem kamu számot adtál-e meg.
- Úgy nézek ki mint aki kamuzik? - kérdeztem
- Nem, de soha nem lehet tudni.
- Most már tudod a számom. Le kell cserélnem. A francba. - mondtam, majd elnevettem magam.
- Akkor nem is zavarlak. Szia és Szép álmokat.
- Köszi. Neked is Logan.
Letettük. Logan aranyos srác, de nem szeretnék komoly kapcsolatot senkivel. És igazából semmilyen kapcsolatot nem akarok senkivel.
- Amy szemszöge-
Bonnie nagyon bunkó volt Logan-nel. És James ezt közölte is vele. Mégis amikor Bon elment Logan is eltűnt. Talán kamuzott amikor azt mondta, hogy nem ismeri a fiúkat. De nem. Ismerem Bonnie-t. Nem hazudna nekem.
- Bonnie szemszöge-
Elgondolkoztam, hogy miért is nem akarom ezt. De aztán rájöttem. Logan híres, helyes. Tuti,hogy a lányok oda vannak érte és nem akarok még egyszer csalódni.
A lányok az eset óta nem is kerestek. És hát Logan sem. Pedig már el telt egy hét.
-Kicsim kész vagy? - kérdezte anya.
-Miért hova megyünk? -kérdeztem vissza.
- Mondtam, hogy ma megismered James. - mondta.
-Köszi any, már ismerem. Találkoztam vele 1 hete.- válaszoltam.
- De az nem családias volt.- mondta.
- Hidd el, nem akar ő a rokonom lenni. Ebben biztos vagyok.- mondtam.
- Miért? - kérdezte.
- Hosszú majd elmesélem. És amúgy még pizsiben vagyok.
- Akkor öltözz. Ő nem tidja, hogy testvérek lesztek. Meg kell ismernie.- mondta anya.
-Jó felöltözöm és mehetünk.
Elkezdtem készülődni. Találtam egy csinos rucit.
Elindultunk a "nagy találkozóra".
-James szemszöge-
-Apa, nem akarok mostohaanyucit, mostohahugit meg pláne nem. -mondtam apámnak.
- James, figyelj. Szeretem Jennát. És a lánya is nagyok kedves. - válaszolta apa.
- Nem érdekel. Szeresd. De miért kell megismernem őket?
-Mert mostantól a családunk része lesz James. - mondta apa.
-Oké 10 perc elég lesz?
-Igen. Utána mehetsz.
Megérkeztek. Juhé...
A "hugomat" nem látom sehol.
-James, Ő itt Jenna.
- Üdvözlöm. -mondtam.
- Én is James. Apád már sok mindent mesélt rólad. És a lányom nemsokára bejön. - mondta Jenna.
- Rendben.
Pár perc múlva tényleg jött is.
-Te???? - kérdeztem meglepetten.
-Igen én. Neked is szia James.-mondta Bonnie, a lány aki olyan bunkó volt Logan-nel.
- Megvolt a " nagy találka". Mehetek?- kérdezte. (az idézőjeles résznél mutatta is a kezével)
- Komolyan nem akartok jobban megismerkedni? - kérdezte apám.
-Nem. -mondtuk egyszerre.
-Bonnie szemszöge-
- Megvolt a " nagy találka". Mehetek? - kérdeztem anyát.
- Komolyan nem akartok jobban megismerkedni? - kérdezte Nick.
-Nem. -mondtuk egyszerre.
-Akkor menj!- mondta anya.
-Oké. Szia Nick. James, mondhatnám,hogy öröm volt, de Anya azt tanította, hogy nem szabad hazudni. -mondtam
Gyalog elindultam hazafelé. Logan éppen arra jött kocsival és amikor mellém ért lelassított, de én sétáltam tovább, tehát ő is jött csak lassan.
-Szia. -mondta.
-Szia.
-Hát te?
-Megismertem az új bátyámat. -mondtam.
-És nem tetszett?
-Te is ismered.
-Tényleg: De ne így beszéljünk.Gyere szállj be.-mondta Logan.
-Nem, ki kell szellőztetni a fejem. És amúgy James az.
- Mi? James Maslow? Komolyan?- Jöttek sorban a kérdések.
-Igen, és a múltkori Starbucks-os eset után nem igazán kedvel.-válaszoltam.
-Értem, majd beszélek vele, hogy miattam volt az egész. Gyere már. Hazaviszlek. Úgy tudom,nem szeretsz sétálni.
-Jó legyen. - majd beszálltam a kocsiba.
- Oh, bocsi, de előtte gyorsan haza kell mennem anyámékhoz.
-Oké.- mondtam.
-Remélem nem baj. -jelentette ki.
-Nem.
-Ja és segítenél egy kicsit?- kérdezte
-Miben?
-Anyám összehozott egy randit egy csajjal, mert azt kamuztam, hogy van nőm, csak nem hitte el.-mondta.
-Azta. Micsoda kis mocsok vagy.- mondtam nevetve.
- És te? Mi van azzal a sráccal? -kérdezte.
-Jah, alakul... Bemutathatom, ha gondolod. - megint füllentettem.
-Oké, mondjuk holnap?
-Jó oké.- most mit csinálok?
Szóval elmentünk az anyukája házához. Bementünk.
-Logan szemszöge-
Bementünk.
-Anya, apa. Sziasztok. Nos szeretném bemutatni a barátnőmet. -mondtam.
-Jó napot! Bonnie Even vagyok.
- Szia Bonnie. -mondta az anyukája. - Én Pamela Henderson vagyok.
-Én pedig Jeff. - mondta az apukája.
-Én meg Meggie. -szólt a randitárs.
-Szia! -köszönt Logan.
Még beszélgettünk.
-Nekünk most mennünk kell Anya!- mondta Logan.
-Hiszen csak most jöttetek.
-Sajnálom, de találkozunk James-sel. És nem szeretnénk elkésni.
-Remélem még jöttök, így ketten. - mondta Pamela.
-Rendben. - mondtam.
-Bonnie szemszöge-
-Miért találkozunk James-sel? -kérdeztem, miközben beszálltunk a kocsiba.
-Mert tesók lesztek, és ki kell békülnötök.-mondta.
-Értem.
Elmentünk a már előre lebeszélt találkozóra. James már várt.
Aztán elindultunk befelé. Logan mögöttem jött és megfogta a fenekem...Én pedig reflexből megfordultam és pofon vágtam.
-Ezt miért csináltad? - kérdezte Amy.
-Reflex. -válaszoltam.
- Reflex? Mivan? - kérdezte Kendall.
- Semmi, hagyjuk. - mondtam.
- Bonnie várnál egy kicsit? Beszélni szeretnék veled. - mondta Logan.
- Bocsi, de én meg nem szeretnék veled. -mondtam és bementem.
- Ez bunkó volt. - mondta James.
- Ez van tudod? Én ilyen vagyok. És majd megszokod! -mondtam, még bunkóbban.
- Ne már Bons. - mondta Sonia.
-Jó, akkor azt hiszem jobb lesz, ha megyek. Nem gondoltam, hogy a fiúk is jönnek. - mondtam, majd elindultam kifelé.
Logan jött utánam. - Bonnie várj. - mondta.
- Mit szeretnél? - kérdeztem.
-Elvihetlek haza? -kérdezte.
- Oké, úgy sincs kedvem sétálni. - válaszoltam. Odamentünk a kocsijához, kinyitotta nekem az ajtót. - Ja és bocsi amiért...
- Amiért letapiztál? -kérdeztem.
-Nos.. Igen. -válaszolt.
-Bocsi, hogy megütöttelek. - mondtam.
- Megérdemeltem. - mosolyodott el.
Hazavitt, majd kiszállt a kocsiból és ha kicsit gyorsabb ki is tudja nyitni nekem az ajtót.
-Szóval... Lenne kedved eljönni velem valahová egyszer, mostanában?- kérdezte.
-Bocsi, de most éppen alakul valami egy sráccal és...- füllentettem.
-Ohh értem. Akkor barátok? - kérdezte.
-Barátok. - válaszoltam.
- De azért megadod a számod? - kérdezte. -Hiszen baráti tanácsokat még kérhetek.
- Igen, megadom. Add a telód. - beírtam a számomat a telefonjába, majd elköszöntünk egymástól.
Felmentem a szobámba. Anya nem volt itthon éppen Nick-kel volt.
10 perc múlva hívnak.
-Szia itt Logan. Csak ellenőriztem, hogy nem kamu számot adtál-e meg.
- Úgy nézek ki mint aki kamuzik? - kérdeztem
- Nem, de soha nem lehet tudni.
- Most már tudod a számom. Le kell cserélnem. A francba. - mondtam, majd elnevettem magam.
- Akkor nem is zavarlak. Szia és Szép álmokat.
- Köszi. Neked is Logan.
Letettük. Logan aranyos srác, de nem szeretnék komoly kapcsolatot senkivel. És igazából semmilyen kapcsolatot nem akarok senkivel.
- Amy szemszöge-
Bonnie nagyon bunkó volt Logan-nel. És James ezt közölte is vele. Mégis amikor Bon elment Logan is eltűnt. Talán kamuzott amikor azt mondta, hogy nem ismeri a fiúkat. De nem. Ismerem Bonnie-t. Nem hazudna nekem.
- Bonnie szemszöge-
Elgondolkoztam, hogy miért is nem akarom ezt. De aztán rájöttem. Logan híres, helyes. Tuti,hogy a lányok oda vannak érte és nem akarok még egyszer csalódni.
A lányok az eset óta nem is kerestek. És hát Logan sem. Pedig már el telt egy hét.
-Kicsim kész vagy? - kérdezte anya.
-Miért hova megyünk? -kérdeztem vissza.
- Mondtam, hogy ma megismered James. - mondta.
-Köszi any, már ismerem. Találkoztam vele 1 hete.- válaszoltam.
- De az nem családias volt.- mondta.
- Hidd el, nem akar ő a rokonom lenni. Ebben biztos vagyok.- mondtam.
- Miért? - kérdezte.
- Hosszú majd elmesélem. És amúgy még pizsiben vagyok.
- Akkor öltözz. Ő nem tidja, hogy testvérek lesztek. Meg kell ismernie.- mondta anya.
-Jó felöltözöm és mehetünk.
Elkezdtem készülődni. Találtam egy csinos rucit.
Elindultunk a "nagy találkozóra".
-James szemszöge-
-Apa, nem akarok mostohaanyucit, mostohahugit meg pláne nem. -mondtam apámnak.
- James, figyelj. Szeretem Jennát. És a lánya is nagyok kedves. - válaszolta apa.
- Nem érdekel. Szeresd. De miért kell megismernem őket?
-Mert mostantól a családunk része lesz James. - mondta apa.
-Oké 10 perc elég lesz?
-Igen. Utána mehetsz.
Megérkeztek. Juhé...
A "hugomat" nem látom sehol.
-James, Ő itt Jenna.
- Üdvözlöm. -mondtam.
- Én is James. Apád már sok mindent mesélt rólad. És a lányom nemsokára bejön. - mondta Jenna.
- Rendben.
Pár perc múlva tényleg jött is.
-Te???? - kérdeztem meglepetten.
-Igen én. Neked is szia James.-mondta Bonnie, a lány aki olyan bunkó volt Logan-nel.
- Megvolt a " nagy találka". Mehetek?- kérdezte. (az idézőjeles résznél mutatta is a kezével)
- Komolyan nem akartok jobban megismerkedni? - kérdezte apám.
-Nem. -mondtuk egyszerre.
-Bonnie szemszöge-
- Megvolt a " nagy találka". Mehetek? - kérdeztem anyát.
- Komolyan nem akartok jobban megismerkedni? - kérdezte Nick.
-Nem. -mondtuk egyszerre.
-Akkor menj!- mondta anya.
-Oké. Szia Nick. James, mondhatnám,hogy öröm volt, de Anya azt tanította, hogy nem szabad hazudni. -mondtam
Gyalog elindultam hazafelé. Logan éppen arra jött kocsival és amikor mellém ért lelassított, de én sétáltam tovább, tehát ő is jött csak lassan.
-Szia. -mondta.
-Szia.
-Hát te?
-Megismertem az új bátyámat. -mondtam.
-És nem tetszett?
-Te is ismered.
-Tényleg: De ne így beszéljünk.Gyere szállj be.-mondta Logan.
-Nem, ki kell szellőztetni a fejem. És amúgy James az.
- Mi? James Maslow? Komolyan?- Jöttek sorban a kérdések.
-Igen, és a múltkori Starbucks-os eset után nem igazán kedvel.-válaszoltam.
-Értem, majd beszélek vele, hogy miattam volt az egész. Gyere már. Hazaviszlek. Úgy tudom,nem szeretsz sétálni.
-Jó legyen. - majd beszálltam a kocsiba.
- Oh, bocsi, de előtte gyorsan haza kell mennem anyámékhoz.
-Oké.- mondtam.
-Remélem nem baj. -jelentette ki.
-Nem.
-Ja és segítenél egy kicsit?- kérdezte
-Miben?
-Anyám összehozott egy randit egy csajjal, mert azt kamuztam, hogy van nőm, csak nem hitte el.-mondta.
-Azta. Micsoda kis mocsok vagy.- mondtam nevetve.
- És te? Mi van azzal a sráccal? -kérdezte.
-Jah, alakul... Bemutathatom, ha gondolod. - megint füllentettem.
-Oké, mondjuk holnap?
-Jó oké.- most mit csinálok?
Szóval elmentünk az anyukája házához. Bementünk.
-Logan szemszöge-
Bementünk.
-Anya, apa. Sziasztok. Nos szeretném bemutatni a barátnőmet. -mondtam.
-Jó napot! Bonnie Even vagyok.
- Szia Bonnie. -mondta az anyukája. - Én Pamela Henderson vagyok.
-Én pedig Jeff. - mondta az apukája.
-Én meg Meggie. -szólt a randitárs.
-Szia! -köszönt Logan.
Még beszélgettünk.
-Nekünk most mennünk kell Anya!- mondta Logan.
-Hiszen csak most jöttetek.
-Sajnálom, de találkozunk James-sel. És nem szeretnénk elkésni.
-Remélem még jöttök, így ketten. - mondta Pamela.
-Rendben. - mondtam.
-Bonnie szemszöge-
-Miért találkozunk James-sel? -kérdeztem, miközben beszálltunk a kocsiba.
-Mert tesók lesztek, és ki kell békülnötök.-mondta.
-Értem.
Elmentünk a már előre lebeszélt találkozóra. James már várt.
3. rész
- Bonnie szemszöge-
Szóval elindultunk hátra. Izgultam, mert tudtam, hogy a lányok odáig vannak a fiúkért. Csak arra tudtam gondolni, hogy a nyakukba ugranak és a végén még kárt tesznek bennük. És még el sem kezdődött a koncert.
Anya éppen hívott, így lemaradtam a lányoktól. Haza kellett mennem. Kicsit bántam, de úgy tűnt valami baj van. Elindultam haza. Írtam egy sms-t Amy-nek.
-Berta szemszöge-
Szerettem volna megmutatni az új barátaimnak milyen is hátul lenni. És persze bemutatni a fiúkat. El is vittem őket hátra. Amikor Carlos meglátott indult is felénk. Aztán sorban jöttek a fiúk is.
- Nos srácok szeretném bemutatni a legjobb barátnőimet. -kezdtem bele. - Carlos, James, Kendall és Logan Ők itt Sonia Amy és.. Várjunk csak! Hol van Bonnie?
-Nem tudom, de írt egy sms-t. Biztos eltévedt. - mondta Amy. - Bocsi lányok, de haza kellett mennem. Anya hívott. B. - olvasta fel Amy.
- Mindjárt felhívom, addig ismerkedjetek meg. - mondtam, majd elkezdtem tárcsázni.
Bonnie nem vette fel.
- Amy szemszöge-
Berta bevitt hátra és bemutatta a fiúkat is.
- Nos srácok szeretném bemutatni a legjobb barátnőimet. -kezdett bele. - Carlos, James, Kendall és Logan Ők itt Sonia Amy és.. Várjunk csak! Hol van Bonnie?
-Nem tudom, de írt egy sms-t. Biztos eltévedt. - mondtam. - Bocsi lányok, de haza kellett mennem. Anya hívott. B. - olvastam fel.
- Mindjárt felhívom, addig ismerkedjetek meg. - mondta Berta.
-Sziasztok!- köszöntöttek a fiúk.
-Sziasztok!- mondtuk mi is Sonia-val.
- Én vagyok Amy Brawn. - mutatkoztam be.
- Én meg Sonia Martinez. - mondta Sonia.
- Minket gondolom ismertek. - jelentette ki Logan.
- Én James vagyok. Szia Amy. Tetszik a neved. -mosolygott rám aranyosan.
- Köszi. - mondtam
- Mit szólnál, ha egyszer elmennénk meginni valamit és jobban megismernénk egymást? - kérdezte James.
- Ez..egy.. jó... ötlet!- nyökögtem ki szavanként.
- Oké. Cserélünk telefonszámot? - kérdezte.
-Oké. - majd számot cseréltünk.
- Akkor majd hívj.- mondta majd kacsintott. Én pedig majdnem elolvadtam.
-Sonia szemszöge-
Ez nagyszerű mondhatom. Bonnie elment, Amy James-sel beszélget, Berta telefonál. És Kendall pedig felém tart. Elolvadok, ha csak hozzám szól... Nem, erős vagyok! Ezt tanította Bonnie.
-Szia, gondolom te vagy Sonia ugye? -kérdezte.
-Szia, igen. Te meg Kendall. - válaszoltam.
- Igen. Mi nem találkoztunk már valahol? - kérdezte Kendall.
- Álmaimban esetleg. - válaszoltam, majd elnevettem magam. - Bocsi, csak te vagy a kedvencem és...
- Én vagyok a kedvenced? Ez tök jó. Mert nekem te jobban tetszel, mint Amy. - jött a válasz.
- Ne... Mert.. Áhh....- és annak a határán voltam, hogy elájulok.
- Héjj.. nem ám elájulsz itt nekem. - mondta. - Oké most már eshetsz. - kitartotta a kezét, mintha azt akarná, hogy essek a karjaiba.
- Köszi,de nem szeretnék. És ha leejtesz? - kérdeztem.
- Nyugi elkaplak. Vagy talán nem bízol bennem? - kérdezte és felhúzta a szemöldökét.
- Hát vagy 5 perce ismerlek. - válaszoltam.
- A színházakban is csinálnak ilyet. Bizalmi esés. - mondta.
- Tudom, kipróbáljuk? - kérdeztem.
- Naná! - mondta és már készült is az esésre.
Aztán elengedtem magam és ott voltam Kendall karjaiban. Rámnézett és eppen megcsókolt volna amikor Berta szólt, hogy nem tudja elérni Bonnie-t.
- Bonnie szemszöge-
Hazaindultam. Vezettem amikor Berta egyfolytában hívogatott. Amikor hazaértem, írtam neki egy sms-t: Jól vagyok, ne aggódj! Élvezzétek a koncertet. B.
Remélem jól ellesznek.
-Anya, mi a baj?- kérdeztem.
- Te miért vagy itthon? - kérdezett vissza. - Nem a koncerten kéne lenned?
- De igen, csak hívtál és nem szóltál bele. Azt hittem baj van. - mondtam.
- Oh, ez a telefon. Sajnálom kicsim, benyomódott a zsebemben. Nem akartalak felhívni.- válaszolt.
- Ohh, mindegy. Most már itthon vagyok.
- De még visszaérsz. Maximum nem hallod az első két számot. - mondta anya. - Menj csak.
- De már nem akarok. Inkább felmegyek a szobámba.
- Most elment a kedved mi? Sajnálom. - mondta Anya.
- Semmi baj. Felmegyek. Mehetek még koncertre.
Felmentem a szobába és kaptam egy sms-t Sonia-tól: Szia, ha van kedved a koncert után mindannyian elmegyünk a Starbucks-ba. Gyere el. Puszi Sonia.
Anya bejött és mivel hallotta az sms jelzést, megkérdezte, hogy ki volt az.
- Sonia volt. - válaszoltam.
-És mit akart? - kérdezte kiváncsian.
- Mennek a koncert után a Starbucks-ba. Kérdezte, hogy megyek-e. - mondtam.
- És mész? - kérdezett megint.
- Nem tudom. - válaszoltam.
- Menj el, ha már a többiről lemaradtál. Én is elmegyek Nick-kel vacsorázni.
- Oké akkor írok neki. -mondtam mosolyogva.
Anya kiment és elkezdtem írni.
- Sonia szemszöge-
Írtam egy sms-t Bonnie-nak. Megbeszéltük a fiúkkal, hogy elmegyünk a Starbucks-ba.
És kb. 10 perc múlva érkezett is a válasz: Oké, ott találkozunk 1 óra múlva. Mert akkor lesz vége igaz? B.
Szóval jön. Ez tök jó. Adhat pár tanácsot. Visszaírtam neki: Igen 1 óra múlva. De legyél ott. Sonia.
Erre már nem válaszolt.
-Bonnie szemszöge-
Sonia visszaírt. Fél óra múlva elkezdtem készülődni. Átöltöztem, mert valahogyan leöntöttem magam.
Elég köze van az a hely ahová megbeszéltük a találkozót, úgyhogy gyalog mentem. 15 perc múlva ott voltam, még a lányok előtt. Így hát vártam.
Nemsokkal később jött 4 autó, majdnem pontosan egyszerre. Az elsőből kiszáll Berta és Carlos. A másodikból Sonia és Kendall. A harmadikból Amy és James. A negyedikből Logan és még 2 lány.
Odajöttek a barátnőim.
- Nem is tudod miről maradtál le! - mondta Amy.
- Nem, El sem tudom képzelni. - mondtam gúnyosan.
- Szóval te erről lemaradtál. - kezdte Berta.
- Srácok ő itt Bonnie. Bonnie Ő Carlos a barátom, Kendall a bátyám és Ő Logan.
-Sziasztok!- köszöntem.
-Szia én Tessa vagyok! - mondta Logan egyik kísérője. - Én pedig Amber! - mondta a másik.
-Sziasztok. Bonnie.
-Én meg Logan. Szia. Látom megismerted a hugicáimat. - mondta Logan.
- Igen.
Aztán elindultunk befelé. Logan mögöttem jött és megfogta a fenekem...
Szóval elindultunk hátra. Izgultam, mert tudtam, hogy a lányok odáig vannak a fiúkért. Csak arra tudtam gondolni, hogy a nyakukba ugranak és a végén még kárt tesznek bennük. És még el sem kezdődött a koncert.
Anya éppen hívott, így lemaradtam a lányoktól. Haza kellett mennem. Kicsit bántam, de úgy tűnt valami baj van. Elindultam haza. Írtam egy sms-t Amy-nek.
-Berta szemszöge-
Szerettem volna megmutatni az új barátaimnak milyen is hátul lenni. És persze bemutatni a fiúkat. El is vittem őket hátra. Amikor Carlos meglátott indult is felénk. Aztán sorban jöttek a fiúk is.
- Nos srácok szeretném bemutatni a legjobb barátnőimet. -kezdtem bele. - Carlos, James, Kendall és Logan Ők itt Sonia Amy és.. Várjunk csak! Hol van Bonnie?
-Nem tudom, de írt egy sms-t. Biztos eltévedt. - mondta Amy. - Bocsi lányok, de haza kellett mennem. Anya hívott. B. - olvasta fel Amy.
- Mindjárt felhívom, addig ismerkedjetek meg. - mondtam, majd elkezdtem tárcsázni.
Bonnie nem vette fel.
- Amy szemszöge-
Berta bevitt hátra és bemutatta a fiúkat is.
- Nos srácok szeretném bemutatni a legjobb barátnőimet. -kezdett bele. - Carlos, James, Kendall és Logan Ők itt Sonia Amy és.. Várjunk csak! Hol van Bonnie?
-Nem tudom, de írt egy sms-t. Biztos eltévedt. - mondtam. - Bocsi lányok, de haza kellett mennem. Anya hívott. B. - olvastam fel.
- Mindjárt felhívom, addig ismerkedjetek meg. - mondta Berta.
-Sziasztok!- köszöntöttek a fiúk.
-Sziasztok!- mondtuk mi is Sonia-val.
- Én vagyok Amy Brawn. - mutatkoztam be.
- Én meg Sonia Martinez. - mondta Sonia.
- Minket gondolom ismertek. - jelentette ki Logan.
- Én James vagyok. Szia Amy. Tetszik a neved. -mosolygott rám aranyosan.
- Köszi. - mondtam
- Mit szólnál, ha egyszer elmennénk meginni valamit és jobban megismernénk egymást? - kérdezte James.
- Ez..egy.. jó... ötlet!- nyökögtem ki szavanként.
- Oké. Cserélünk telefonszámot? - kérdezte.
-Oké. - majd számot cseréltünk.
- Akkor majd hívj.- mondta majd kacsintott. Én pedig majdnem elolvadtam.
-Sonia szemszöge-
Ez nagyszerű mondhatom. Bonnie elment, Amy James-sel beszélget, Berta telefonál. És Kendall pedig felém tart. Elolvadok, ha csak hozzám szól... Nem, erős vagyok! Ezt tanította Bonnie.
-Szia, gondolom te vagy Sonia ugye? -kérdezte.
-Szia, igen. Te meg Kendall. - válaszoltam.
- Igen. Mi nem találkoztunk már valahol? - kérdezte Kendall.
- Álmaimban esetleg. - válaszoltam, majd elnevettem magam. - Bocsi, csak te vagy a kedvencem és...
- Én vagyok a kedvenced? Ez tök jó. Mert nekem te jobban tetszel, mint Amy. - jött a válasz.
- Ne... Mert.. Áhh....- és annak a határán voltam, hogy elájulok.
- Héjj.. nem ám elájulsz itt nekem. - mondta. - Oké most már eshetsz. - kitartotta a kezét, mintha azt akarná, hogy essek a karjaiba.
- Köszi,de nem szeretnék. És ha leejtesz? - kérdeztem.
- Nyugi elkaplak. Vagy talán nem bízol bennem? - kérdezte és felhúzta a szemöldökét.
- Hát vagy 5 perce ismerlek. - válaszoltam.
- A színházakban is csinálnak ilyet. Bizalmi esés. - mondta.
- Tudom, kipróbáljuk? - kérdeztem.
- Naná! - mondta és már készült is az esésre.
Aztán elengedtem magam és ott voltam Kendall karjaiban. Rámnézett és eppen megcsókolt volna amikor Berta szólt, hogy nem tudja elérni Bonnie-t.
- Bonnie szemszöge-
Hazaindultam. Vezettem amikor Berta egyfolytában hívogatott. Amikor hazaértem, írtam neki egy sms-t: Jól vagyok, ne aggódj! Élvezzétek a koncertet. B.
Remélem jól ellesznek.
-Anya, mi a baj?- kérdeztem.
- Te miért vagy itthon? - kérdezett vissza. - Nem a koncerten kéne lenned?
- De igen, csak hívtál és nem szóltál bele. Azt hittem baj van. - mondtam.
- Oh, ez a telefon. Sajnálom kicsim, benyomódott a zsebemben. Nem akartalak felhívni.- válaszolt.
- Ohh, mindegy. Most már itthon vagyok.
- De még visszaérsz. Maximum nem hallod az első két számot. - mondta anya. - Menj csak.
- De már nem akarok. Inkább felmegyek a szobámba.
- Most elment a kedved mi? Sajnálom. - mondta Anya.
- Semmi baj. Felmegyek. Mehetek még koncertre.
Felmentem a szobába és kaptam egy sms-t Sonia-tól: Szia, ha van kedved a koncert után mindannyian elmegyünk a Starbucks-ba. Gyere el. Puszi Sonia.
Anya bejött és mivel hallotta az sms jelzést, megkérdezte, hogy ki volt az.
- Sonia volt. - válaszoltam.
-És mit akart? - kérdezte kiváncsian.
- Mennek a koncert után a Starbucks-ba. Kérdezte, hogy megyek-e. - mondtam.
- És mész? - kérdezett megint.
- Nem tudom. - válaszoltam.
- Menj el, ha már a többiről lemaradtál. Én is elmegyek Nick-kel vacsorázni.
- Oké akkor írok neki. -mondtam mosolyogva.
Anya kiment és elkezdtem írni.
- Sonia szemszöge-
Írtam egy sms-t Bonnie-nak. Megbeszéltük a fiúkkal, hogy elmegyünk a Starbucks-ba.
És kb. 10 perc múlva érkezett is a válasz: Oké, ott találkozunk 1 óra múlva. Mert akkor lesz vége igaz? B.
Szóval jön. Ez tök jó. Adhat pár tanácsot. Visszaírtam neki: Igen 1 óra múlva. De legyél ott. Sonia.
Erre már nem válaszolt.
-Bonnie szemszöge-
Sonia visszaírt. Fél óra múlva elkezdtem készülődni. Átöltöztem, mert valahogyan leöntöttem magam.
Elég köze van az a hely ahová megbeszéltük a találkozót, úgyhogy gyalog mentem. 15 perc múlva ott voltam, még a lányok előtt. Így hát vártam.
Nemsokkal később jött 4 autó, majdnem pontosan egyszerre. Az elsőből kiszáll Berta és Carlos. A másodikból Sonia és Kendall. A harmadikból Amy és James. A negyedikből Logan és még 2 lány.
Odajöttek a barátnőim.
- Nem is tudod miről maradtál le! - mondta Amy.
- Nem, El sem tudom képzelni. - mondtam gúnyosan.
- Szóval te erről lemaradtál. - kezdte Berta.
- Srácok ő itt Bonnie. Bonnie Ő Carlos a barátom, Kendall a bátyám és Ő Logan.
-Sziasztok!- köszöntem.
-Szia én Tessa vagyok! - mondta Logan egyik kísérője. - Én pedig Amber! - mondta a másik.
-Sziasztok. Bonnie.
-Én meg Logan. Szia. Látom megismerted a hugicáimat. - mondta Logan.
- Igen.
Aztán elindultunk befelé. Logan mögöttem jött és megfogta a fenekem...
2013. június 8., szombat
2. rész Gyorsan telik az idő
- Bonnie szemszöge-
Másnap reggel felkeltem és indultam is, mert kicsit későn keltem. Sonia és Amy már vártak rám.
-Berta nem jön? - kérdezte Amy.
- Nem. Később jön be. - válaszoltam.
- Aha értem.- mondta Amy.
- Ti már régóta ismeritek egymást? - kérdezte Sonia.
- Hát kb. 1 hónapja. Anya mutatta be. - válaszoltam.
- És csak most mutatod be nekünk?- kérdezték egyszerre.
- Sajnálom, de tudtam, hogy ez lenne. És beszéltem vele. Megvannak a jegyek. Pénteken koncertre megyünk.- válaszoltam hosszan.
- És mond csak, a fiúkat is ismered? - kérdezte Amy.
- Nem, nem ismerem őket, amikor Berta-val találkoztam, Ők turnén voltak. Ez az utolsó megálló.
- Ohh. Értem. - mondta Amy.
- És mi most találkozunk velük? Ugye Berta elintézi nekünk. - Nyaggatott Sonia.
- Ezt vele beszéljétek meg. - vágtam rá. - És befejeznétek ezt?
- Mit? - kérdeztek egyszerre.
- Hogy mindenfélét kérdezgettek. - válaszoltam.
-Be! - vágták rá.
Beértünk a suliba. Elkezdődött az első óra. Berta nem volt sehol. Szünetben felívtam és azt mondta, hogy otthon maradt, mert a bátyja hazajött.
Aztán már be is csöngettek a második órára. És így mentek az órák. Lassan... Nagyon lassan.
Délután elmentünk vásárolni, hogy legyen mit felvenni a pénteki bulira.
Sorban a ruhák: Amy, Én, Sonia.
Eljött a péntek este. A lányok már a koncert kezdete előtt 2 órával nálunk voltak.
Anyával közben megbeszéltem, hogy ma bemutatja az új pasiját. Jöttek is.
- Felmennétek a szobámba, ameddig itt van?- kérdeztem a lányokat.
- Persze. Megyünk is. - mondták.
Fel is mentek a szobámba, én pedig a nappaliban vártam anyát és a barátját. Beléptek az ajtón.
- Szia kicsim.- nyomott egy puszit a homlokomra.- Szeretném bemutatni neked Nicholas-t.
- Jó napot! -köszöntem.
- Nem, nem szeretném, ha magáznál. Csak simán szia!- mondta Nick.
-Rendben, akkor szia.- mondtam.
- Van egy fia is, de Ő most nem tudott eljönni. - mondta Anya.
-Értem, és mi a neve? - kérdeztem.
- James. - válaszolt Nick.
Valaki kopogott az ajtón. -Megyek kinyitom. - mondtam.
Az ajtóban Berta állt. - Gyere be! - hívtam.
- Mrs. Even Jó napot! Mr. Maslow. Régen láttam. Hogy van? - kezdte Berta.
- Vá..várj. Ti ismeritek egymást? És Maslow?? - kérdeztem értetlenül.
- Igen Bonnie, ismerjük egymást. A fiam és Berta bátyja, Kendall jó barátok. - válaszolt Nick.
- Akkor James Maslow a BTR-ből a fiad? - kérdeztem Nick-től.
- Igen. Azt hittem tudod. - mondta.
- Nekünk indulni kéne.-vágott közbe Berta.
-Igen, el fogunk késni. - mondtam - Lányok!! - kiabáltam fel az emeletre.
Elindultunk a koncertre.
- Amy szemszöge-
A koncert előtt két órával átmentem Bonnie-hoz. Jött Sonia is.
Beszélgettünk, hülyültünk. Bonnie ma ismeri meg az új apját.
- Felmennétek a szobámba, ameddig itt van? - kérdezte Bonnie.
-Persze. Megyünk is.- vágtuk rá egyszerre Sonia-val.
Fel is mentünk a szobájába.
- Sonia szemszöge-
Miután Bonnie megkért, hogy menjünk fel a szobájába, fel is mentünk. Közben beszélgettünk Amy-vel és elhatároztuk, hogy átnézzük Bonnie ruháit. El is kezdtük pakolni a gardróbját.
Egy jó fél óra múlva csak ezt hallottuk: - Lányok! - kiabált fel Bonnie.
Lementünk a nappaliba, köszöntünk az anyukájának, Bertának és a fickónak is. Aztán elindultunk a koncertre.
- Bonnie szemszöge-
Berta szerzett jegyet, de nem is akármilyet. Beckstage belépőset. A lányok nagyon örültek neki. És be kell valljam én is.
- Szerintem menjünk be hátra. -mondta Berta.
- Ez egy remek ötlet! -vágták rá a lányok.
- Szerintem, meg nem kéne.. Ismerlek titeket. - mondtam gúnyosan.
- Gyertek már! -mondta Berta.
- Na jó!- ha már így mind engem néztek, nem is mondhattam mást.
Elindultunk hátra.
Másnap reggel felkeltem és indultam is, mert kicsit későn keltem. Sonia és Amy már vártak rám.
-Berta nem jön? - kérdezte Amy.
- Nem. Később jön be. - válaszoltam.
- Aha értem.- mondta Amy.
- Ti már régóta ismeritek egymást? - kérdezte Sonia.
- Hát kb. 1 hónapja. Anya mutatta be. - válaszoltam.
- És csak most mutatod be nekünk?- kérdezték egyszerre.
- Sajnálom, de tudtam, hogy ez lenne. És beszéltem vele. Megvannak a jegyek. Pénteken koncertre megyünk.- válaszoltam hosszan.
- És mond csak, a fiúkat is ismered? - kérdezte Amy.
- Nem, nem ismerem őket, amikor Berta-val találkoztam, Ők turnén voltak. Ez az utolsó megálló.
- Ohh. Értem. - mondta Amy.
- És mi most találkozunk velük? Ugye Berta elintézi nekünk. - Nyaggatott Sonia.
- Ezt vele beszéljétek meg. - vágtam rá. - És befejeznétek ezt?
- Mit? - kérdeztek egyszerre.
- Hogy mindenfélét kérdezgettek. - válaszoltam.
-Be! - vágták rá.
Beértünk a suliba. Elkezdődött az első óra. Berta nem volt sehol. Szünetben felívtam és azt mondta, hogy otthon maradt, mert a bátyja hazajött.
Aztán már be is csöngettek a második órára. És így mentek az órák. Lassan... Nagyon lassan.
Délután elmentünk vásárolni, hogy legyen mit felvenni a pénteki bulira.
Sorban a ruhák: Amy, Én, Sonia.
Eljött a péntek este. A lányok már a koncert kezdete előtt 2 órával nálunk voltak.
Anyával közben megbeszéltem, hogy ma bemutatja az új pasiját. Jöttek is.
- Felmennétek a szobámba, ameddig itt van?- kérdeztem a lányokat.
- Persze. Megyünk is. - mondták.
Fel is mentek a szobámba, én pedig a nappaliban vártam anyát és a barátját. Beléptek az ajtón.
- Szia kicsim.- nyomott egy puszit a homlokomra.- Szeretném bemutatni neked Nicholas-t.
- Jó napot! -köszöntem.
- Nem, nem szeretném, ha magáznál. Csak simán szia!- mondta Nick.
-Rendben, akkor szia.- mondtam.
- Van egy fia is, de Ő most nem tudott eljönni. - mondta Anya.
-Értem, és mi a neve? - kérdeztem.
- James. - válaszolt Nick.
Valaki kopogott az ajtón. -Megyek kinyitom. - mondtam.
Az ajtóban Berta állt. - Gyere be! - hívtam.
- Mrs. Even Jó napot! Mr. Maslow. Régen láttam. Hogy van? - kezdte Berta.
- Vá..várj. Ti ismeritek egymást? És Maslow?? - kérdeztem értetlenül.
- Igen Bonnie, ismerjük egymást. A fiam és Berta bátyja, Kendall jó barátok. - válaszolt Nick.
- Akkor James Maslow a BTR-ből a fiad? - kérdeztem Nick-től.
- Igen. Azt hittem tudod. - mondta.
- Nekünk indulni kéne.-vágott közbe Berta.
-Igen, el fogunk késni. - mondtam - Lányok!! - kiabáltam fel az emeletre.
Elindultunk a koncertre.
- Amy szemszöge-
A koncert előtt két órával átmentem Bonnie-hoz. Jött Sonia is.
Beszélgettünk, hülyültünk. Bonnie ma ismeri meg az új apját.
- Felmennétek a szobámba, ameddig itt van? - kérdezte Bonnie.
-Persze. Megyünk is.- vágtuk rá egyszerre Sonia-val.
Fel is mentünk a szobájába.
- Sonia szemszöge-
Miután Bonnie megkért, hogy menjünk fel a szobájába, fel is mentünk. Közben beszélgettünk Amy-vel és elhatároztuk, hogy átnézzük Bonnie ruháit. El is kezdtük pakolni a gardróbját.
Egy jó fél óra múlva csak ezt hallottuk: - Lányok! - kiabált fel Bonnie.
Lementünk a nappaliba, köszöntünk az anyukájának, Bertának és a fickónak is. Aztán elindultunk a koncertre.
- Bonnie szemszöge-
Berta szerzett jegyet, de nem is akármilyet. Beckstage belépőset. A lányok nagyon örültek neki. És be kell valljam én is.
- Szerintem menjünk be hátra. -mondta Berta.
- Ez egy remek ötlet! -vágták rá a lányok.
- Szerintem, meg nem kéne.. Ismerlek titeket. - mondtam gúnyosan.
- Gyertek már! -mondta Berta.
- Na jó!- ha már így mind engem néztek, nem is mondhattam mást.
Elindultunk hátra.
2013. június 7., péntek
1. rész Csak egy átlagos nap
-Bonnie szemszöge-
-Édesem kelj fel. Suliba kell menned. Ez az első nap nem késhetsz el! - ébresztgetett Anya. - Gyere már, az utolsó éved és vége. Ezt már kibírod.- folytatta.
-Rendben, kelek. - motyogtam.
Nagy nehezen kikeltem az ágyból. Odamentem a gardróbhoz és kiválasztottam a mai ruhámat. Íme:
Leballagtam a konyhába, ahol Anya már készítette a reggelit. Palacsinta juharsziruppal... Hmm.. Nyami. És ez lesz a legjobb napom, hiszen Amy és én ismét osztálytársak leszünk.
Csörög a telefonom. Sonia az.
-Szia Sonia. - köszöntöttem.
-Szia Bonnie. Megyünk együtt suliba?- kérdezte.
-Ez jó ötlet. Gyere át megvárlak itthon. - válaszoltam.
- Az van, hogy... - kezdte.
- Már itt vagy? - kérdeztem.
- Igen.
- Akkor miért nem jössz be? - kérdeztem megint.
De már csak ezt hallottam: Jó reggelt mindenkinek!
Anya is köszöntötte.
Lassan elindultunk az iskola felé.
-De jó neked utolsó év..- mondta.
- Igen, szerencsére. Nem bírnék ki még egyet. - válaszoltam.
-Igen, de jövőre...
-El se kezd! - szakítottam félbe. - Mi attól ugyanolyan jó barátok leszünk.
- Rendben.
Elkezdődött az első óra. Amy mellettem ült, mivel csak engem ismer.
- Jó reggelt minden diáknak! Üdv újra itt. - kezdte Mrs. Lern, a tanárnő. - El kell mondanom, hogy itt van köztünk egy új osztálytárs. Miss Brown . És jönni fog még négy másik osztálytársatok is. Kicsit idősebbek, mint ti, de ez csak azért van, mert eddig elfoglaltak voltak és nem tudtak iskolába járni. És sajnos most még nem is ismerhetitek meg Őket.
Én ebből csak ennyit hallottam: Jó reggelt! Üdv újra itt. Bla..bla..bla.. És el is bóbiskoltam egy picit.
- Ugye Ön is hallotta, hogy mit mondtam Miss Even?- kiáltott rám.
- Igen Mrs Lern, hallottam. - válaszoltam ijedten.
- Helyes. És akkor most kezdjünk is bele...- folytatta.
- Mit mondott? - kérdeztem Amy-t gyorsan.
- Csak, hogy jön négy új gyerek. - válaszolt.
- Miss Brown. Ugye nem akar első nap bajba kerülni? - kérdezte Mrs. Lern Amy-től.
- Nem tanárnő. - válaszolt Amy.
Amint a tanárnő másra figyelt, Amy-vel összenéztünk és elkezdtünk nevetni. Erre persze a tanárnő megint ránk nézett és éppen meg is szólalt volna, de kicsengettek. Amy-vel talán még soha nem voltunk ilyen gyorsak. Kint találkoztunk Sonia-val és bemutattam Amy-nek.
- Amy Ő itt Sonia. Ő a másik legjobb barátnőm, amióta itt vagyok LA-ben. Sonia Ő pedig Amy. A legrégeebbi és legjobb barátnőm.
Hamar összeismerkedtek és szerintem nagyon jó barátnők lesznek.
-Amy szemszöge-
Reggel bementem a suliba és találkoztam Bonnie-val. Együtt volt az első órán.
A tanárnő bemutatott az osztálynak, mivel eddig nem ebbe a suliba jártam. Azt is mondta, hogy jön még 4 új srác is. Bonnie egy kicsit elaludt és nem hallotta Mrs. Lern mondandójának nagy részét.
- Ugye Ön is hallotta, hogy mit mondtam Miss Even?- kiáltott rá.
- Igen Mrs Lern, hallottam. - válaszolta Bonnie.
- Helyes. És akkor most kezdjünk is bele...- folytatta a tanárnő.
- Mit mondott? - kérdezte Bonnie
- Csak, hogy jön négy új gyerek. - válaszoltam.
- Miss Brown. Ugye nem akar első nap bajba kerülni? - kérdezte Mrs. Lern.
- Nem tanárnő. - válaszoltam.
Amint a tanárnő másra figyelt, Bonnie-val összenéztünk és elkezdtünk nevetni. Erre persze a tanárnő megint ránk nézett és éppen meg is szólalt volna, de kicsengettek.
Kint a folyosón találkoztam egy lánnyal. Bonnie be is mutatott neki.
- Amy Ő itt Sonia. Ő a másik legjobb barátnőm, amióta itt vagyok LA-ben. Sonia Ő pedig Amy. A legrégeebbi és legjobb barátnőm. - mondta.
-Szia! - üdvözöltem. És Ő is engem.
Azt hiszem jó barátok is lehetünk.
-Bonnie szemszöge-
Eljött az ebéd ideje. Kiültünk az udvarra. Ott Amy és Sonia sokat beszélgettek és kiderült, hogy mind a ketten nagy Big Time Rush fanok. Aztán még volt egy óránk és elmentünk haza.
Anya dolgozott és nem volt otthon. Így a lányokkal bekapcsoltuk a tv-t és néztünk egy jó filmet.
Délután Anya hazajött és mondta, hogy az egyik munkatársának az unokahúgának nincs sok barátja és most szeretné bemutatni nekünk.
- Lányok Ő itt Berta. Szeretném, ha jó barátok lennétek. - mondta Anya.
-Szia Berta!- vágtuk rá egyszerre, hiszen barátok vagyunk sok ideje.
-Sziasztok. - mondta.
Egy jó délutánt eltöltöttünk, elmentünk fagyizni, és sétálni. Séta közben Amy és Sonia megláttak egy plakátot, ami a Big Time Rush legújabb koncertjét hirdeti.
- Ne már lányok! - mondtam nekik, mert elkezdtek sikítani, mint egy ötéves.
- De Te látod ezt?, El kell mennünk! - kiáltotta Amy.
-Én tuti nem.. - mondtam.
- Én tudok szerezni ingyen jegyeket, ha szeretnétek. - mondta Berta.
Amy-nek és Sonia-nak leesett az álla. - De mégis hogy?- kérdezték egyszerre.
- Hát mondjuk, hogy ismerek két embert a bandából. - válaszolta, majd elmosolyodott.
- Tényleg? - kérdezték megint egyszerre.
- A neve Berta Schmidt.. hahó! Kit ismerünk még, aki Schmidt? - kérdeztem.
- Ne... - nézett egymásra Amy és Sonia.
- De. Én vagyok Kendall húga. - válaszolt a fel nem tett kérdésre Berta.
- És akkor te vagy Carlos barátnője is ugye?- Kérdezte Amy.
- Igen. Már 1 éve. - válaszolt Berta. - Szóval hány jegy is kell?
- Veled együtt 4. - vágta rá Sonia.
- Csak 3. -mondtam.
- Ne már!! Gyere!! Soha nem lesz ilyen lehetőséged többé. - nyaggatott Amy.
- Jó, de ezt hagyd abba. Utálom, ha könyörögsz. - mondtam.
- Akkor négy jegy rendel. Majd beszélek Kendie-vel. - mondta Berta.
Elindult mindenki haza. Hazamentem, és lefeküdtem aludni.
-Édesem kelj fel. Suliba kell menned. Ez az első nap nem késhetsz el! - ébresztgetett Anya. - Gyere már, az utolsó éved és vége. Ezt már kibírod.- folytatta.
-Rendben, kelek. - motyogtam.
Nagy nehezen kikeltem az ágyból. Odamentem a gardróbhoz és kiválasztottam a mai ruhámat. Íme:
Csörög a telefonom. Sonia az.
-Szia Sonia. - köszöntöttem.
-Szia Bonnie. Megyünk együtt suliba?- kérdezte.
-Ez jó ötlet. Gyere át megvárlak itthon. - válaszoltam.
- Az van, hogy... - kezdte.
- Már itt vagy? - kérdeztem.
- Igen.
- Akkor miért nem jössz be? - kérdeztem megint.
De már csak ezt hallottam: Jó reggelt mindenkinek!
Anya is köszöntötte.
Lassan elindultunk az iskola felé.
-De jó neked utolsó év..- mondta.
- Igen, szerencsére. Nem bírnék ki még egyet. - válaszoltam.
-Igen, de jövőre...
-El se kezd! - szakítottam félbe. - Mi attól ugyanolyan jó barátok leszünk.
- Rendben.
Elkezdődött az első óra. Amy mellettem ült, mivel csak engem ismer.
- Jó reggelt minden diáknak! Üdv újra itt. - kezdte Mrs. Lern, a tanárnő. - El kell mondanom, hogy itt van köztünk egy új osztálytárs. Miss Brown . És jönni fog még négy másik osztálytársatok is. Kicsit idősebbek, mint ti, de ez csak azért van, mert eddig elfoglaltak voltak és nem tudtak iskolába járni. És sajnos most még nem is ismerhetitek meg Őket.
Én ebből csak ennyit hallottam: Jó reggelt! Üdv újra itt. Bla..bla..bla.. És el is bóbiskoltam egy picit.
- Ugye Ön is hallotta, hogy mit mondtam Miss Even?- kiáltott rám.
- Igen Mrs Lern, hallottam. - válaszoltam ijedten.
- Helyes. És akkor most kezdjünk is bele...- folytatta.
- Mit mondott? - kérdeztem Amy-t gyorsan.
- Csak, hogy jön négy új gyerek. - válaszolt.
- Miss Brown. Ugye nem akar első nap bajba kerülni? - kérdezte Mrs. Lern Amy-től.
- Nem tanárnő. - válaszolt Amy.
Amint a tanárnő másra figyelt, Amy-vel összenéztünk és elkezdtünk nevetni. Erre persze a tanárnő megint ránk nézett és éppen meg is szólalt volna, de kicsengettek. Amy-vel talán még soha nem voltunk ilyen gyorsak. Kint találkoztunk Sonia-val és bemutattam Amy-nek.
- Amy Ő itt Sonia. Ő a másik legjobb barátnőm, amióta itt vagyok LA-ben. Sonia Ő pedig Amy. A legrégeebbi és legjobb barátnőm.
Hamar összeismerkedtek és szerintem nagyon jó barátnők lesznek.
-Amy szemszöge-
Reggel bementem a suliba és találkoztam Bonnie-val. Együtt volt az első órán.
A tanárnő bemutatott az osztálynak, mivel eddig nem ebbe a suliba jártam. Azt is mondta, hogy jön még 4 új srác is. Bonnie egy kicsit elaludt és nem hallotta Mrs. Lern mondandójának nagy részét.
- Ugye Ön is hallotta, hogy mit mondtam Miss Even?- kiáltott rá.
- Igen Mrs Lern, hallottam. - válaszolta Bonnie.
- Helyes. És akkor most kezdjünk is bele...- folytatta a tanárnő.
- Mit mondott? - kérdezte Bonnie
- Csak, hogy jön négy új gyerek. - válaszoltam.
- Miss Brown. Ugye nem akar első nap bajba kerülni? - kérdezte Mrs. Lern.
- Nem tanárnő. - válaszoltam.
Amint a tanárnő másra figyelt, Bonnie-val összenéztünk és elkezdtünk nevetni. Erre persze a tanárnő megint ránk nézett és éppen meg is szólalt volna, de kicsengettek.
Kint a folyosón találkoztam egy lánnyal. Bonnie be is mutatott neki.
- Amy Ő itt Sonia. Ő a másik legjobb barátnőm, amióta itt vagyok LA-ben. Sonia Ő pedig Amy. A legrégeebbi és legjobb barátnőm. - mondta.
-Szia! - üdvözöltem. És Ő is engem.
Azt hiszem jó barátok is lehetünk.
-Bonnie szemszöge-
Eljött az ebéd ideje. Kiültünk az udvarra. Ott Amy és Sonia sokat beszélgettek és kiderült, hogy mind a ketten nagy Big Time Rush fanok. Aztán még volt egy óránk és elmentünk haza.
Anya dolgozott és nem volt otthon. Így a lányokkal bekapcsoltuk a tv-t és néztünk egy jó filmet.
Délután Anya hazajött és mondta, hogy az egyik munkatársának az unokahúgának nincs sok barátja és most szeretné bemutatni nekünk.
- Lányok Ő itt Berta. Szeretném, ha jó barátok lennétek. - mondta Anya.
-Szia Berta!- vágtuk rá egyszerre, hiszen barátok vagyunk sok ideje.
-Sziasztok. - mondta.
Egy jó délutánt eltöltöttünk, elmentünk fagyizni, és sétálni. Séta közben Amy és Sonia megláttak egy plakátot, ami a Big Time Rush legújabb koncertjét hirdeti.
- Ne már lányok! - mondtam nekik, mert elkezdtek sikítani, mint egy ötéves.
- De Te látod ezt?, El kell mennünk! - kiáltotta Amy.
-Én tuti nem.. - mondtam.
- Én tudok szerezni ingyen jegyeket, ha szeretnétek. - mondta Berta.
Amy-nek és Sonia-nak leesett az álla. - De mégis hogy?- kérdezték egyszerre.
- Hát mondjuk, hogy ismerek két embert a bandából. - válaszolta, majd elmosolyodott.
- Tényleg? - kérdezték megint egyszerre.
- A neve Berta Schmidt.. hahó! Kit ismerünk még, aki Schmidt? - kérdeztem.
- Ne... - nézett egymásra Amy és Sonia.
- De. Én vagyok Kendall húga. - válaszolt a fel nem tett kérdésre Berta.
- És akkor te vagy Carlos barátnője is ugye?- Kérdezte Amy.
- Igen. Már 1 éve. - válaszolt Berta. - Szóval hány jegy is kell?
- Veled együtt 4. - vágta rá Sonia.
- Csak 3. -mondtam.
- Ne már!! Gyere!! Soha nem lesz ilyen lehetőséged többé. - nyaggatott Amy.
- Jó, de ezt hagyd abba. Utálom, ha könyörögsz. - mondtam.
- Akkor négy jegy rendel. Majd beszélek Kendie-vel. - mondta Berta.
Elindult mindenki haza. Hazamentem, és lefeküdtem aludni.
Szereplők
Bonnie Even:
Bonnie nagyon barátságos lány. Okos, rendkívül jól zongorázik,gitározik. Szeret énekelni, táncolni, de a legjobb barátnőivel eltöltött időt szereti a legjobban. Nincs testvére, apukája meghalt autóbalesetben még amikor kislány volt. Édesanyjával él együtt. 20 éves. Legjobb barátnői: Berta, Sonia, Amy.
Amy-t még oviban ismerte meg. Együtt jártak iskolába is de elköltözött Amerikába, ezért sokáig nem találkoztak, de amikor Amy Amerikába költözött L.A utcáin összefutott a legjobb barátnőjével. Sonia-t általános iskolában sokan piszkálták, de Bonnie megvédte és utána elkezdtek beszélgetni, és így az évek során legjobb barátnők lettek. Berta-t nemrég ismerte meg, de a lány nagyon a szívébe férkőzött, így a legjobb barátnői közé tartozik.
Amy Brown
20 éves.Energikus lány.Munkája miatt költözött Amerikába akkor ismerte meg James-t. Amy modellként dolgozik de mellette tud még énekelni,gitározni és színészkedni is.Imád a barátjaival hülyülni. Bonnie-t még oviban ismerte meg. Együtt jártak iskolába is de a legjobb barátnője elköltözött Amerikába ezért sokáig nem találkoztak, de amikor Amy Amerikába költözött L.A utcáin összefutott Bonnie-val.
Berta Schmidt
20 éves. Szeret rajzolni, táncolni és énekelni:) És imádja az állatokat.
Bonnie-t nemrég ismerte meg, de a lány nagyon Bonnie szívébe férkőzött, így a legjobb barátnői közé tartozik.
Kendall húga. Carlos barátnője.
Sonia Martinez
20 éves. Kanadai lány. Szeret röplabdázni és kenuzni. Imád zenét hallgatni és bulizni, de ha kell komoly is tud lenni . Sonia-t általános iskolában sokan piszkálták, de Bonnie megvédte és utána
elkezdtek beszélgetni, és így az évek során legjobb barátnők lettek.
Logan Henderson
22 éves. Big Time Rush énekese. Nagyon aranyos srác, vicces és okos is. Két húga van akikkel nagyon jól kijön.
Carlos Pena
22 éves, Tagja a BTR-nek. Vicces, és mindenkiben meglátja a jót. Szeret a barátaival hülyülni. Van egy húga akit egyszerűen imád.
Barátnője Berta, Kendall húga.
James Maslow
21 éves. A BTR énekese. Helyes, sok lány oda van érte, de azért tudja hol a helye. Nemsokára nagy változás következik be az életébe.
Kendall Scmidt.
22 éves. Big Time Rush énekese. Vicces, szeret a barátaival lenni. Van két húga akikkel néha-néha viharos a kapcsolata, de így is nagyon jó testvérek és mindig segítenek egymásnak.
Jenifer Pena.
Vicces, eléggé őrült lány, aki bármit megtenne a szeretteiért. Carlos 20 éves húga.
Amber Henderson
Helló! Amber a nevem. 19 éves vagyok.Fiús inkább a stílusom.Szeretek énekelni,táncolni de csak hipp-hopp-ot. Szeretek még ezen kívül sportolni, rajzolni, a szabadban lenni. Mindenképpen Fényképész akarok lenni.
Tessa Henderson
17 éves, jó tanuló, Logan húga, kedvenc nyelve francia és azt tervezi, hogy kimegy Párizsba. Egy vicces,egyedi stílussal rendelkeziő, ambíciózussal teli csaj.
Luis Marx
Eredetileg onnan származik mint Tessa meg Logan, de ő is kiment Franciaországba és akkor ismerkedtek meg. Luis ismeri Bonnie-t, még a suliból.
Katie Schmidt
13 éves Kendall húga. Barna hajú, kék szemű. Nagyon okos, BTR imádó és aranyos kis csaj.
Bonnie nagyon barátságos lány. Okos, rendkívül jól zongorázik,gitározik. Szeret énekelni, táncolni, de a legjobb barátnőivel eltöltött időt szereti a legjobban. Nincs testvére, apukája meghalt autóbalesetben még amikor kislány volt. Édesanyjával él együtt. 20 éves. Legjobb barátnői: Berta, Sonia, Amy.
Amy-t még oviban ismerte meg. Együtt jártak iskolába is de elköltözött Amerikába, ezért sokáig nem találkoztak, de amikor Amy Amerikába költözött L.A utcáin összefutott a legjobb barátnőjével. Sonia-t általános iskolában sokan piszkálták, de Bonnie megvédte és utána elkezdtek beszélgetni, és így az évek során legjobb barátnők lettek. Berta-t nemrég ismerte meg, de a lány nagyon a szívébe férkőzött, így a legjobb barátnői közé tartozik.
Amy Brown
20 éves.Energikus lány.Munkája miatt költözött Amerikába akkor ismerte meg James-t. Amy modellként dolgozik de mellette tud még énekelni,gitározni és színészkedni is.Imád a barátjaival hülyülni. Bonnie-t még oviban ismerte meg. Együtt jártak iskolába is de a legjobb barátnője elköltözött Amerikába ezért sokáig nem találkoztak, de amikor Amy Amerikába költözött L.A utcáin összefutott Bonnie-val.
20 éves. Szeret rajzolni, táncolni és énekelni:) És imádja az állatokat.
Bonnie-t nemrég ismerte meg, de a lány nagyon Bonnie szívébe férkőzött, így a legjobb barátnői közé tartozik.
Kendall húga. Carlos barátnője.
Sonia Martinez
22 éves. Big Time Rush énekese. Nagyon aranyos srác, vicces és okos is. Két húga van akikkel nagyon jól kijön.
Carlos Pena22 éves, Tagja a BTR-nek. Vicces, és mindenkiben meglátja a jót. Szeret a barátaival hülyülni. Van egy húga akit egyszerűen imád.
Barátnője Berta, Kendall húga.
James Maslow
21 éves. A BTR énekese. Helyes, sok lány oda van érte, de azért tudja hol a helye. Nemsokára nagy változás következik be az életébe. 
22 éves. Big Time Rush énekese. Vicces, szeret a barátaival lenni. Van két húga akikkel néha-néha viharos a kapcsolata, de így is nagyon jó testvérek és mindig segítenek egymásnak.
Jenifer Pena.
Vicces, eléggé őrült lány, aki bármit megtenne a szeretteiért. Carlos 20 éves húga.
Amber Henderson
Helló! Amber a nevem. 19 éves vagyok.Fiús inkább a stílusom.Szeretek énekelni,táncolni de csak hipp-hopp-ot. Szeretek még ezen kívül sportolni, rajzolni, a szabadban lenni. Mindenképpen Fényképész akarok lenni.
Tessa Henderson
17 éves, jó tanuló, Logan húga, kedvenc nyelve francia és azt tervezi, hogy kimegy Párizsba. Egy vicces,egyedi stílussal rendelkeziő, ambíciózussal teli csaj.
Eredetileg onnan származik mint Tessa meg Logan, de ő is kiment Franciaországba és akkor ismerkedtek meg. Luis ismeri Bonnie-t, még a suliból.
13 éves Kendall húga. Barna hajú, kék szemű. Nagyon okos, BTR imádó és aranyos kis csaj.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)