18.rész A másnap reggel

-Bonnie szemszöge-

A telefonbeszélgetés után csak rosszabbul éreztem magam. Nagyon szeretem Logan-t, de el kell engednem. Neki is jobb és nekem is. De még mindig képes vagyok sírni, pedig nem vagyok az a sírós típus. Nagyon szeretnék beszélgetni valakivel, de nem akarom a lányokat zaklatni, had legyenek a srácokkal. Gondoltam, hogy felhívom Lucas-t, de Ő sem érhet rá mindig. Meg már amúgy is késő délután van, gondoltam egy kicsit előbb lefekszem aludni. De csak forgolódni tudtam. Nagyon nehezen aludtam el.

-Logan szemszöge-

Jogos volt amiket mondott. És el kell engednem.
-Loggie, gyere baby, apa beszélni akar veled. -jött be a szobába Mercedes.
-Most? Csomagolnom kell, nemsokára indulunk. - válaszoltam.
-Most. Ne akarsz ellen állni. - mondta. Elindultam, bár meglepett, hogy a nagyfőnök is itt van.
-Mr. Griffin. Hogy van? -kérdeztem egy erőltetett mosollyal.
-Jól Logan. És ahogy látom te is kivirultál az én kicsikém mellett.
-Nem igazán. -motyogtam magamban.
-Mondtál valamit? -kérdezte gyanakvóan Mercedes.
-Nem Édesem, semmit. -és megint az erőltetett mosoly.
Megbeszéltük, hogy miért is hívott be. Aztán mentem vissza csomagolni, mert indulunk. És balszerencsémre a kicsilány is velünk jön. Nem tudom, hogy fogom kibírni.
Már összepakoltam és nemsokára indultunk is. Késő délután volt, tehát nemsokára alszunk és nem kell sok ideig elviselnem Merci-t.

-Bonnie szemszöge-

Másnap reggel még mindig ramatyul éreztem magam, de elindultam a konyhába, ahol szeretett Anyukám a reggeli készítését kezdte.
-Ilyen korán? Ez nem megszokott nálad.
-Nem tudtam aludni. -mondtam.
-Jobb kedvre kell vidítani téged. Elmegyünk ma vásárolgatni? -kérdezte nagy mosollyal az arcán.
-Felőlem. -mondtam, majd a kezembe vett almába haraptam.
-Oké, akkor majd reggeli után megyünk.
-Jó reggelt Nick!- köszöntöttem az én Apucimat.
-Jó reggelt Édeseim!- köszönt vissza, adott egy puszit a homlokomra, majd megcsókolta Anyát.- Mi a mai program?
-Elmegyünk vásárolni. - mondta Anya.
-Az jó. Legalább lefoglalod. - suttogta, mintha így nem hallottam volna.
De éppen amikor ezt szóvá akartam tenni, megszólalt a telefonom. Sms Lucastól.
Szia Bonnie. Remélem jól aludtál. Találkozhatnánk, ha szeretnél. Tudod meg kell lennie a napi Bonnie-adagnak. L 
Az utolsó mondatra elmosolyodtam, amit Anya észre is vett.
-Ki írt? -  kérdezte.
-Csak Lucas.
-Ki az a Lucas? -kérdezte megint.
-Csak egy nagyon jó barát. - válaszoltam miközben pötyögtem vissza a választ.
Jó reggelt. Jól aludtam, mondjuk. Majd elmagyarázom. Te? És jó lenne ha beszélgetnénk, nekem sincs meg a napi Lucas-adagom. És elloptad az én szokásomat. Ezért számolunk. B
Anya értetlenül nézett, hogy most mi van, ki ez a Lucas. De tőlem nem tudott meg többet. Felmentem a szobámba felöltöztem és visszamentem a konyhába, mert a reggeli még várt. De az alma után nem voltam éhes.